"Sándor János címersorozata úttörő vállalkozása a magyar címerművészetnek, hiszen színtelen faanyagra alkalmazza az ezideig csak rajzokon szerepeltetni szokott heraldikai színjelölő módszert" - idézi a könyv Bertényi Ivánt, a magyar heraldika legjelentősebb képviselőjét.

Rubovszky László, az ÉTA Országos Szövetség ügyvezető igazgatója, a könyv kiadója elmondta: az albumot minden külföldi magyar civil szervezethez, a világ nagy nemzeti könyvtáraihoz, egyetemi kutatóhelyeihez el szeretnék juttatni. Kiemelte: Sándor János egyéni és csoportos kiállításait megcsodálhatták már Erdélyben és Magyarországon, a Felvidéken, s a hannoveri világkiállításon is.
Sándor János 1941-ben született az erdélyi Homoródvárosfalván. A székelyudvarhelyi tanítóképző elvégzése után évtizedekig tanított, kultúrházat igazgatott. Pályája jelentős állomását jelentette, hogy a korábbi megbízások folytatásaként megfaraghatta az Országos Széchényi Könyvtár számára a történelmi Magyarország 63 vármegyéjének címerét.

1998-ban vette át a könyvtár a Sándor János által körtefából faragott Széchényi-címert, a mester a következő évben készítette el Magyarország cserfa- és olajággal körülölelt "kiscímerét". A tölgyfából kifaragott 63 vármegye-címer és Magyarország középcímere 2002-ben került az OSZK-ba.