Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke erre reagálva akkor azt mondta, "sületlenség" háromszáz forintból levezetni a nemzet igazságát, míg azt hazudni, hogy a vizitdíj háromszáz forintról ezerre emelkedik, "az már nem sületlenség, hanem arcátlanság".

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ezzel szemben úgy vélte, a kormány a sikertelen népszavazást úgy fogja értelmezni, hogy az emberek beleegyeznek a vizitdíjba és annak felemelésébe is.
Ezt követően több kormánypárti képviselő is cáfolta a vizitdíj megemeléséről szóló híreket.
Háromszáz forint marad a vizitdíj - hangsúlyozta Horváth Ágnes (SZDSZ) egészségügyi miniszter az Országgyűlésben egy napirend előtti felszólalásra válaszolva.

"A vizitdíj és a kórházi napidíj mértéke háromszáz forint és ez marad a mérték" - hangsúlyozta a szaktárca vezetője. Kiemelte: az új egészségbiztosítási rendszer ugyanannyi járulékból működik majd, mint a régi. Ezzel arra az ellenzéki vádra reagált, mely szerint a díjemelésre az új egészségbiztosítási rendszer magasabb költségei miatt van szükség.

Az egészségügyi minisztérium érvei között szerepelt az is, hogy a 300 forint pontosan az az összeg, amely már érdemi bevételt jelent a háziorvosoknak, amelynek megfizetése már ésszerűsíti az ellátórendszer igénybevételét, de még senkit nem tart vissza az orvoshoz fordulástól, akinek az ellátásra szüksége van.
Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese azt is kétségbe vonta, hogy a hírt megerősítették volna szocialista politikusok. A szocialista párt népszavazási kampányának koordinátora szerint Orbán Viktor nem lehet olyan nagy bajban, hogy "a radikális jobboldali média a Fidesz kampánystábjával egyeztetve minden napra kieszeljen egy hazugságot, és ezzel próbálja meg a választókat megtéveszteni".

Mikola István, a Fidesz egészségpolitikus úgy vélte, a március 9-ei népszavazás tétje már nem csak a háromszáz forintos vizitdíj, hanem az ezerforintos vizitdíj megelőzése is.
Álláspontja szerint a kormánypártoknak azért ilyen fontos a vizitdíj és kórházi napidíj megtartása, mert "megnyitottak egy lakossági szelepet", ahol az új biztosítási rendszerben az egészségpénztárak lényegesen magasabb működési költségeihez a többletforrásokat elő tudják teremteni.

"Tehát a felröppent hír, hogy ezer forint, vagy ezer forintnál is több lesz a vizitdíj, teljesen jogos gondolat, hiszen az új egészségbiztosítási pénztárak drága működési költségeit valahonnan finanszírozni kell" - indokolta a vizitdíj emelésének valószínűségét Mikola István.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint jelentősen nőtt a népszavazás tétje, mert március 9-én az emberek nemcsak arról dönthetnek, hogy megszűnjön-e a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj, hanem arról is, hogy ne emelkedjen ezen díjak összege.

Arra a kérdésre, hogy mi alapján feltételezi a Fidesz, hogy a kormány ezer forintra szándékozik emelni a vizitdíjat, Varga Mihály közölte: létezik egy 2007 őszén készült pénzügyminisztériumi háttéranyag, ami nyolcszáz forintos vizitdíjjal számol, az elmúlt napokban pedig ezer forintos vizitdíjról is "hallani lehetett".
A Pénzügyminisztérium erre közölte, sem 2007 őszén, sem később nem készült olyan dokumentum, ami nyolcszáz forintos vizitdíjjal számol.

Nyakó István, az MSZP szóvivője a kampány utolsó hetében számolt be arról, az egész ország területéről hívják felháborodott állampolgárok az MSZP országos központját azzal, hogy telefonos közvélemény-kutatás keretében azt kérdezik tőlük, mit szólnak ahhoz, hogy a kormány 1.000 forintra emeli a vizitdíjat.

A kormánypárti szóvivő álcázott rémhírterjesztésnek tartotta ezt, amellyel a választókat akarják hazugsággal befolyásolni.

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. hétfőn jelezte: a cég nevével visszaélve folyik a közvélemény-kutatásnak álcázott propagandakampány a népszavazási kérdésekben.
Az MTI szerdán több forrásból is úgy értesült, hogy a kritikával illetett, magukat közvélemény-kutatásnak feltüntető telefonhívások azóta sem szűntek meg, de ezek során már nem a Tárkira, hanem más, a közvélemény-kutatók körében ismeretlennek számító cégekre hivatkoznak.

A szocialisták által "közvélemény-kutatásnak álcázott rémhírterjesztésnek" nevezett akció megítélésével kapcsolatban egy neve elhallgatását kérő választási szakértő szerdán az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte: a történtek úgynevezett "félrevezető magatartással" sérthetik a választások tisztaságának alapelvét.