Rákhónap az EU-ban

Mint Dobolyi László, a Meggyógyulhatsz egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, Magyarországon is a második leggyakoribb rákhalálokról van szó: közel 9000 ember betegszik meg benne évente, és a késői felismerés miatt közel 5000 ember belehal.

Az Európai Parlament a jövő heti strasbourgi plenáris ülés keretében foglalkozik a témával, és mint Robert Sturdy brit képviselő a sajtóértekezleten bejelentette, az EP-tagok nagy része már csatlakozott a kampányhoz. Leszögezte: összeurópai rákellenes tervre lenne szükség, amely biztosítaná az egységes adatgyűjtést, a felvilágosítást és a szűrést.

Európában évente 400 ezer új esetet jegyeznek ebben a betegségkategóriában, és a páciensek több mint fele meghal. Pedig orvostudósok szerint nyolcvan százalék fölé lehetne emelni a túlélési arányt, ha hatékonyabb szűrési és megelőzési rendszer működne. Egy most közzétett adat szerint a következő évtized végéig felére lehetne csökkenteni az elhalálozások számát az említett javaslatok gyakorlati megvalósításával.

Eric Van Cutsem, a belgiumi Leuven orvostudományi egyetemének professzora elmondta, hogy az EU-tagországok kevesebb mint felében működik szűrőprogram (Magyarország ezek között van), és az sem mindenhol kellően átfogó.

Markosz Kiprianu leköszönő egészségügyi EU-biztos a témáról kiadott közleményben egyetértett azzal, hogy az EU-tagországokban nagyon eltérő a szűrési gyakorlat, jóllehet a tagállamok és az uniós intézmények egyetértenek a rendszeres vizsgálatok fontosságában.

A szakértők azt is hangoztatták, hogy a szűrőprogram nem róna elviselhetetlen anyagi terhet a kormányokra és hatóságokra, mert viszonylag olcsó eljárásokból áll, ráadásul a betegségek időbeni kezelésével jelentős megtakarítást eredményezhetne a mostani helyzethez képest, amikor sok beteg hosszas kezelést igényel.

Elsősorban az 50-65 év közötti lakosságot kellene rendszeresen vizsgálni, mert ez a legveszélyeztetettebb réteg.

Kiprianu szerint a témát az uniós egészségügyi prioritások élére kellene helyezni fontossága miatt.

Dobolyi László emlékeztetett arra, hogy olyan betegségről van szó, amely a szakma véleménye szerint Magyarországon is országos - úgynevezett populációs szintű - szűrést igényelne.
Az egyesületi elnök kifogásolta, hogy Magyarországon idén az egészségügyi kormányzat költségvetésében egy forintot sem különített el a vastag- és végbélrák szűrésére.
Megerősítette egyúttal, hogy a megelőzés anyagi érdek is lenne, mert miközben a szűrés viszonylag olcsón elvégezhető, a betegség kezelése roppant drága.

A felvilágosító és figyelemfelkeltő hónapot rendező Európai Bélrák Szövetség alapítója, Jola Gore-Booth szerdán jelezte, hogy elvileg az EU-ban mind szűrésre, mind berendezésekre jut központi anyagi támogatás - jelenleg vizsgálják, milyen konkrét tervek alapján juthatnak hozzá az érintettek az uniós forrásokhoz.