Az MSZP változik

Utóbbi részleteiről szólva elmondta: elkészült pártja képzési stratégiája, a munkában az MSZP műhelyei és fórumai - tagozatok, választmány, ifjúsági szervezet, pártalapítvány - is részt vettek.

Az alelnök részben aktuálpolitikai kérdéseket érintve úgy fogalmazott: "Érzem a politikai tavasz illatát. Az őszi és téli sikertelenség sokszor depresszióssá tette a pártot. A tavaszi frissesség mintha az MSZP-nek adott volna energiát, lendületet, az ellenzék politikája kezd unalomba fulladni". Ujhelyi István szerint ezt a népszavazás eredménye sem akaszthatja meg.

Török Zsolt országgyűlési képviselő, a Baloldali Tömörülés Platform alelnöke azt mondta: a változások például azzal kezdődnek, hogy lesz valaki, aki foglalkozik a helyi szervezetekkel, mint Varju László, a szocialisták frissen kinevezett ügyvezetője.

Lendvai Ildikó frakcióvezető értékelése szerint az MSZP-n belül működő tagozatok és platformok élete "felpezsdült", több a közös szervezésű esemény, a tagozatok munkáját komolyan veszik.

Hasonlóan nyilatkozott Tabajdi Csaba, a szocialista párt európai parlamenti delegációjának vezetője, aki szerint a platformok munkája dinamikusabbá vált. Ez a fajta aktivitás a párt demokratizálódásának jele - mondta a politikus, hozzátéve: a jövőben az lesz a kérdés, hogyan lehet a tagozatok és a platformok szakmai munkáját beépíteni a kormányzásba.

Tabajdi Csaba az MSZP-ben történt változásokat illetően kitért arra is, hogy minőségi változáson ment át az európai parlamenti képviselőcsoportnak és magának a pártnak a viszonya egymással. Ezt jelzi - tette hozzá -, hogy a választmány tavaly ősszel Brüsszelben tartott kihelyezett ülést, a jövőben a megyei elnökök is látogatást tesznek Brüsszelben, és lesz az elnökségnek is brüsszeli kihelyezett ülése. Így komolyabb a kapcsolat a párt fórumaival - mondta Tabajdi Csaba.

A platformok és a tagozatok működéséről szólva Kiss Péter alelnök arról beszélt, úgy szervezték át a tagozatokat, hogy egyesek társadalmi csoportokat szólítanak meg, másik részük pedig egy-egy üggyel foglalkozik. Hozzátette: a szellemi műhelyeket létrehozó pártalapítványok tevékenysége is modernebbé vált az elmúlt időszakban, ami tetten érhető a konferenciák tematikájában, vagy az internet adta lehetőségek jobb kihasználásban.

Kiss Péter kitért arra, a politikai baloldalon nem felülről csinált, de felülről segített hálózatépítés kezdődött, amelynek egyik eleme: több területen is ügyvivő szervezi a párt társadalmi kapcsolatait. Ilyen többek közt a fogyasztóvédelem, a romák, vagy az idősek ügye.

Az alelnök fontosnak tartotta, hogy a nemrég lezárult pártfelmérést elemezve kistérségenként, régiónként látják a szocialista szervezetek előtt álló kihívásokat és a terület adottságait, így célzottan tudnak intézkedéseket hozni a jobb működés érdekében.

Szekeres Imre elnökhelyettes szerint a március végén tartandó pártértekezlet fontos feladata, hogy erősítse az MSZP önbizalmát. A honvédelmi miniszter szerint rendet kell tenni a szervezetekben, le kell folytatni és meg kell oldani a belső vitákat.

A politikus példaként említette, hogy vannak olyan pártszervezetek, amelyekben a belső küzdelmek miatt lebénult a politizálás. Őket ösztönözni szükséges - mondta Szekeres Imre -, hogy újra megszerezzék a helyi társadalom támogatását.

Az elnökhelyettes hangsúlyozta: a politikai siker szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy a kormány és az MSZP elnöksége megjelenik a médiában. A szocialista pártnak a városokban, falvakban is kezdeményező szerepet kell vállalnia a helyi társadalom problémáinak megoldásban - mondta.

Hiller István alelnök azt hangsúlyozta, hogy a szocialista pártnak az értelmiséggel való viszonyrendszerét hosszabb távon is megfelelő és új alapokra kell helyezni. Erősítenünk kell a kapcsolatot a civilekkel, a szakszervezetekkel pedig újrarendezni. Mindezek nélkül nem tudjuk megújítani a magyar szociáldemokráciát - emelte ki az oktatási és kulturális miniszter.

Leszögezte: ahhoz, hogy tovább modernizáljuk az országot, a társadalom nagyobb támogatására van szükség. Kitért arra, hogy az általa vezetett alapérték bizottságnak többek között a megoldásra váró legfontosabb társadalmi problémák jelzése is feladata.

Voltak ugyanakkor, akik kritikusabban vélekedtek az MSZP belső ügyeit illetően. Az MSZP egyik neve elhallgatását kérő megyei prominense gondnak nevezte, hogy az elnökségen belül nem alakult ki munkamegosztás és nincs a pártban valódi ügyvezető.

Egy név nélkül nyilatkozó választmányi tag szerint a platformok és a tagozatok nem kaptak sem anyagi, sem infrastrukturális segítséget tevékenységükhöz. A választmány tagja nehezményezte, hogy a tagozatok esetében nincs koherencia az elvégzett munka és a támogatás között.

A társadalmi kapcsolatépítésben konkrét, célorientált, témafüggő, szakmai-politikai hírlevelek kellenének, ezenkívül olyan információs hálózat kiépítése, ami szerepelt is a pártvezetés célja között - tette hozzá.