Debrecen szíve

Az elsősorban gyakorlati-klinikai jellegű találkozónak idén a koszorúér-betegségekkel kapcsolatos időszerű kérdések a kiemelt témái - tette hozzá a főorvos.

Tájékoztatása szerint hazánkban minden második ember szív- érrendszeri betegségben hal meg, s mintegy 400 ezer a koszorúér-betegségben szenvedők száma.

Czuriga István szerint az elmúlt években a legnagyobb előrelépés az akut szívinfarktus-ellátás terén történt. Debrecen után a keleti országrészben már Miskolcon, Nyíregyházán és Szolnokon is működik szívkatéteres labor, ahol az infarktust követő 1-2 órán belül úgy tudják kezelni az infarktust, hogy nem hal el a szívizom és nem maradnak következményei a betegségnek.

Ugyanakkor a főorvos felhívta a figyelmet a prevenció, illetve a már infarktuson átesett betegek rehabilitációjának fontosságára. Sokan ugyanis ezt elhanyagolják, ami a betegség kiújulásához vezethet.

Megdöbbentő felelőtlenségnek nevezte, hogy az infarktuson átesett betegek egyharmada tovább dohányzik, ami az egyik legnagyobb rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek.

A szombaton befejeződő debreceni kongresszuson ismertetik az új kardiológiai irányelveket és ajánlásokat, a magas vérnyomás kezelésének újdonságait, a szívbetegségek megelőzésének időszerű kérdéseit. Szó lesz az őssejtkezelésről is, amiben már szép eredményeket értek el a debreceni kardiológiai klinikán.

Az intézetben tavaly kezdték el az infarktusos betegek őssejttel való gyógyítását, az idén pedig új távlatokat nyithatnak a lábérszűkület őssejt-kezelésében - tájékozatott Czuriga István főorvos.