Az ügyben még 2003. júniusában, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Munkaügyi Központ feljelentése alapján indult nyomozás egy felszámolás alatt álló részvénytársaság jogosulatlan bérgarancia igénylése miatt. Hasonló ügyekben más cégek ellen más nyomozóhatóságok is eljárást indítottak, de az azonos elkövetői kör miatt egyesítették az ügyeket, és a nyomozás az NNI-hez került - mondta Papp Csaba.
A gazdaságvédelmi nyomozók megállapították, hogy 1998 és 2000 között a békéscsabai központú egykori kötöttárugyár és egy budapesti részvénytársaság termelő- és munkaerőbázisán jogutódként létrejött cégek 2001-2002-ben gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak, megrendeléseik nem voltak, munkabért fizetni nem tudtak, és több tíz-, illetve több százmillió forintos köztartozással kerültek felszámolás alá.
Az utódcégek tényleges irányítását végző két magyar állampolgár és 12 társa 2002-ben a már fizetésképtelenné vált, vagyon nélküli, a gyakorlatban már nem működő cégek nevében mintegy 140 munkavállalóval kötött munkaszerződést. A dolgozók foglalkoztatására esélyük sem volt, erre nem is került sor - tette hozzá Papp Csaba.
A munkaszerződéseket, illetve a fiktív munkaviszonyok alátámasztására szolgáló hamis iratokat arra használták fel, hogy a cégcsoportban korábban ténylegesen munkát végzők bérkövetelését fedezni tudják a Munkaerőpiaci Alapból. A felszámolóbiztosokat és a munkaügyi központokat megtévesztve az egyik cég esetében 140, míg a másik cégnél 60 millió forint támogatáshoz jutottak hozzá, és ezeket az összegeket a szabolcsi, illetve a Fővárosi Munkaügyi Központ ki is fizette.
A nyomozás során több ingatlan zár alá vétele érdekében intézkedtek a nyomozók - hangsúlyozta a főosztályvezető. Mint mondta, a 14 gyanúsított ellen többrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és magánokirat-hamisítás miatt tett vádemelési javaslatot a rendőrség a Nyíregyházi Városi Ügyészség felé.
