W. Beatti: a Duna históriája 160 ezer, Benitzky Péter: Magyar rhytmusok 160 ezer, Köleséri Sámuel Erdély aranybányászata 100 ezer és Pósaházi Jánostól a "reformata" vallást magyarázó Igazság istápja című, 1699-ben kiadott munkája 100 ezer forintért talált gazdára.

Gvadányi József unikális, 1795-ös, első kiadású verseskötete, 80 ezer forintot ért. Fényes Elek Magyarország geographiai szótáráért 28 ezer forintról 80 ezer forintig tartott a licit. Klio nagyon ritka, háromkötetes Európa történelmét tárgyaló Historiai 'sebkönyve ugyancsak 80 ezer forinton végzett.
Sok leütés közelítette az ötvenezer forintot, s a 3-6 ezer forintról indított tételek közül nem egy hat-nyolcszoros árat is produkált. Hatezer forintról indult, és 36 ezernél landolt az a hat sztereofotó, amely Japánban készült 1901-ben.

Petőfi Sándor japán nyelvű verseskötete 6 ezer forintról 44 ezerre emelkedett.

Jól vitték az útikönyveket, a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának díszes kötésű darabjait (Almásy Lászlótól, Cholnoky Jenőtől, Festetics Rudolftól, Sven Hedintől, Robert Scott-tól, Gubányi Károlytól, Stein Auréltól) három-négyszeres áron, 11 és 24 ezer forintért ütötték le. Széchenyi Zsigmond Afrikai vadásznaplójáért 24 ezer forintot fizetett valaki.

Magas licitemelkedést értek el az irredenta kiadványok. Az aprónyomtatványok közé sorolt ceruzás doboz, a Nem, nem soha! Felirattal, 11 ezer forintért talált gazdára. Négy hasonló tárgyú fametszet 1,5 , illetve 2 ezer forintról indulva 5 és 9 ezer forinton végzett. Az a meghívó, amely "a Magyar Nemzeti Hadsereg csapatainak Horthy fővezér vezetése alatt Budapestre való bevonulása alkalmából az Országház téren rendezendő ünnepségre szól", 22 ezer forinton végzett. Kemenchey László Mussolini kötete pedig 5 ezer forintos kikiáltási árról 30 ezer forintig bírta.
A Tanácsköztársaság Hadügyi Népbiztosságának parancsa, illetve sorozóigazolványa 9, illetve 8 ezer forintért kelt el.

Védetté nyilvánította és élve elővásárlási jogával, megvette az Országos Széchényi Könyvtár Johannes Nádasi, 17. századi népszerű jezsuita író erkölcsnevelő könyvét (Annus Meditationum Cordis), amelyből csak töredék példánya volt a nemzeti könyvtárnak. Az intézmény néhány kortörténeti munkát is szerzett ((Nagyszeben krónikája, Miklós Ödön: Magyar diákok a leideni Staten Collegben, a Magyar Si Klub évkönyve (1913), Dr Szabó László: Tengerfehérvár), valamint egy 1823-as milanói kiadású, rézmetszetű Magyarország térképet.