Kóka nem ért egyet a magyar néppel

A frakcióvezető szerint az egészségügy végre ki tudott volna törni a több évtizedes csapdából, és lehetőség lett volna rá, hogy legalább egyetlen magyar egyetem bekerüljön a világ 300 legjobb intézménye közé.

Hozzátette, hogy nem szeretnék késleltetni a választók akaratának megvalósulását, ezért támogatják azt a koalíciós indítványt, amely a díjak bevezetése előtti állapot visszaállítására törekszik.

A pártelnök szerint a népszavazáson az orvosok, a kórházak, a betegek, a diákok és az egyetemi tanárok vesztettek, de a referendumnak van egy nagy nyertese, Kádár János. Kóka János szerint ugyanis az utóbbi időben az ellenzéki pártok az ő útmutatása alapján állították össze politikájukat.
A liberális párt elnöke közölte, hogy ha a kérdések nem a költségvetésről szóltak, akkor nem lehet a kiesett összeget pótolni, mert ez lenne a "két lábon járó alkotmányellenesség". Hozzátette, hogy hiába nyertek az igenek, az ellenzéknek is viselnie kell a döntések súlyát.

Nagy Kálmán, a KDNP vezérszónoka azt a következtetést vonta le az elhangzottakból, hogy a kormánypártok nem értik a népszavazás üzenetét. A képviselő szerint a referendum során a gazdagok és a szegények, illetve a fiatalok és az öregek szolidárisak akartak maradni egymáshoz.
A politikus megemlítette, hogy azokban az országokban, amelyekben vizsgálták, hogy hány beteg nem fordul orvoshoz a vizitdíj miatt, ezeknek az embereknek az aránya elérte az 53 százalékot.
Csáky András, az MDF első vezérszónoka arról beszélt, hogy nem a konkrét kérdésekről, hanem a kormányzati teljesítményről döntöttek a szavazók vasárnap.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ha a parlament eltörli a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat, az Országgyűlésnek ezzel kötelezettsége is keletkezik.

A képviselő szerint ugyanis az idei évben az egészségügyben és az oktatásban is számolnak ezekkel a bevételi forrásokkal.

A szintén az MDF nevében felszólaló Almássy Kornél azt mondta, hogy örülnek a tandíj eltörlésének. A politikus szerint pártja a korszerű oktatáspolitika részeként el tudja képzelni a tandíjat, ha az a felsőoktatás teljes reformja mellett történik, de nem abban a formában, ahogy a kormány bevezette.