Ha jól értjük az Európai Bizottság üzenetét, akkor a testület többé-kevésbé ebbe az irányba kezdett el gondolkodni: ez versenyjogi szempontból nem biztos, hogy nem kifogásolható. Magyarország nem lobbizik a kérdésben, ez a bizottság kompetenciája - mondta Göncz Kinga.

Az Európai Bizottság március 6-án jelentette be, hogy az EU részletes vizsgálatot indított az OMV Mol-felvásárlási terveivel kapcsolatban az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében. A bizottság az első piaci vizsgálatot követően megállapította, hogy a tervezett ügylet számos piacon versenyjogi aggályokat kelthet.

A brüsszeli testületnél már az eljárás elején jelezték, hogy nincs összefüggés a Mol-OMV összefonódás vizsgálata és a stratégiai fontosságú cégek védelmével kapcsolatos, lex Mol néven ismert magyar szabályozásról folyó uniós vizsgálódás között.

Göncz Kinga a lex Mollal kapcsolatos MTI-kérdésre kedden elmondta: az Európai Bizottság még nem utalta az Európai Bíróság elé az ügyet, és Magyarország reméli, hogy ez nem is történik meg.
Február közepén a brüsszeli testület több illetékese is úgy nyilatkozott: a bizottságon döntés született arról, hogy a lex Mol dossziét az Európai Bíróság elé utalják.

Az EU legfőbb végrehajtó testülete, a Bizottság november 13-án intézett figyelmeztetést Magyarországhoz a lex Mol néven emlegetett jogszabály miatt, amely védeni hivatott az ellenséges felvásárlástól a stratégiai fontosságú vállalatokat.

A bizottság azért vizsgálódik, mert aggódik, hogy a magyar szabályozás esetleg méltánytalan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad mozgásával kapcsolatban. A magyar kormány szerint a törvény megfelel az uniós előírásoknak.

A törvényt azért emlegetik lex Mol-ként, mert azt követően hozták meg a jogszabályt, hogy az osztrák olajcég, az OMV bejelentette, hogy megvenné magyar versenytársát, a Mol-t, amelyben 20 százalék körüli részesedéssel rendelkezik. Ez ellen a Mol menedzsmentje saját részvényeinek felvásárlásával védekezett.