Népszavazás: a Political Capital újragondolná

Mint írták, véleményük szerint az eddigi tapasztalatok alapján fennáll a veszélye annak, hogy a népszavazási kezdeményezések a pártok kampányeszközeivé válnak, másfelől úgy látják, hogy mára a demokratikus politikai versengés végletekig vitt zérus összegű játszmává egyszerűsödött, amelynek beláthatatlanok a következményei, elsősorban a gazdasági és társadalmi életre nézve.
Ezért a Political Capital Institute és a Századvég Alapítvány közösen kezdeményezik a népszavazás intézményének újragondolását, az erről szóló szakértői-társadalmi párbeszéd megindítását. A két szervezet felhívta a figyelmet arra is, hogy ők csak a problémát vethetik fel, megoldási javaslatokat tehetnek, de a cselekvés lehetősége a politikusok kezében van.

Emlékeztettek rá: a népszavazási kezdeményezés legitim alkotmányos-demokratikus eszköz, amely elfogadott kontroll-eszköze a jelenlegi alkotmányos kereteken belül a kormányzati cselekvésnek. Nem megengedhető, hogy politikai játszmák tétjévé és terepévé válva az alkotmányos intézmények kiüresedésének és lejáratódásának (Alkotmánybíróság, OVB) a veszélye álljon fenn - írták.

Emellett a népszavazási kezdeményezés - bár az alkotmány passzusai megengedik -, nem elsősorban a kormány és a pártok, hanem a pártokon kívüli civil társadalom számára fenntartott jogintézmény. Azonban a népszavazás intézményének fennállása óta civilek által kezdeményezett és önállóan végigvitt érvényes és eredményes népszavazásra még nem került sor.
Ezek alapján hat pontban foglalták össze javaslataikat. Javasolják, hogy az országos ügydöntő népszavazás akkor legyen érvényes, ha a szavazásra jogosult állampolgárok több mint fele részt vesz a népszavazáson.

Javaslatuk szerint a népszavazás mindennemű költségét az államnak kell állnia; az állam alapvető kötelezettsége, hogy minden releváns információ (érvek-ellenérvek) megjelenését biztosítsa. A népszavazással kapcsolatos költségekkel a kezdeményező szervezet, valamint az állami támogatásban részesülő pártok és a kormány kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni. Az elszámolás érinti többek között a fizetett hirdetéseket, szóróanyagokat, rendezvényeket, valamint a kampánnyal kapcsolatos szervezeti kiadásokat.

Javasolják, hogy rövidítsék le a népszavazási kezdeményezés benyújtása és a népszavazás megtartása közötti időszakot, például az egyes ésszerűtlenül hosszú határidők megváltoztatásával. Mint írták, ideális esetben a jogszabályoknak megfelelő népszavazási kezdeményezés fél éven, háromnegyed éven belül a szavazók elé kell, hogy jusson.

Véleményük szerint a népszavazási folyamat felgyorsítása érdekében tehermentesíteni kell az OVB-t a nyilvánvalóan komolytalan kezdeményezések elbírálása alól, például kérdésenkénti kaució bevezetésével, amit minden olyan kezdeményező visszakap, amelynek, vagy akinek népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket.
Javaslatuk szerint egyértelművé kell tenni a kapcsolatot a sikeres népszavazási eredmény és az arról szóló parlamenti döntés között: a Parlamentnek a népszavazás eredményéről maximum három hónapon belül törvényt kell alkotnia.

Javasolják, hogy az eredményes és sikeres népszavazás esetén öt évben kell meghatározni azt az időintervallumot, amely után a népszavazásból eredeztethető parlamenti döntés a jövőre vonatkozóan már nem érvényes.