1964-ben a szentesi múzeum könyvtárának legrégebbi kiadványait, csaknem ezerkétszáz kötetet vittek el ismeretlen helyre. A munkatársakat akkoriban arról tájékoztatták, hogy az ódon köteteket bezúzásra ítélték. Több száz éves tudományos és bölcseleti kiadványokat, illetve kézzel írott könyveket fenyegetett a pusztulás réme - mondta a muzeológus.
Hozzátette: a Szentesről elhurcolt könyveket a hódmezővásárhelyi könyvtár pincéjében helyezték el, de különös módon a bezúzásról döntő illetékesek megfeledkeztek a régi kötetetekről. A későbbiekben, amikor már elmúltak a "vészterhes idők", a könyvtár rendszerezte és megmentette az értékes könyvritkaságokat.
Most a szentesi Koszta József Múzeum ligeti kiállítóhelyén, a Múzeum a múzeumban című tárlaton a legrégebbi 102 könyvet, köztük Szenci Molnár Albert 1600-ban kiadott Bibliáját is megtekinthetik a látogatók - hangsúlyozta sajtóreferens.
A kiállítás a könyvritkaságok mellett bemutatja László Gyula nemzetközi hírű régészprofesszornak a szentesi múzeumhoz kapcsolódó tevékenységét is.
Még a muzeológus szakma előtt sem ismeretes, hogy a professzor mellőzöttsége éveiben, az 1950-es évek elején magas színvonalú régészeti kiállítást rendezett a Kurca-parti városban. A bemutatott tárgyi emlékanyagot falra festett képekkel illusztrálta. A kelta kor hétköznapi életét ábrázoló műalkotásokat most eredeti szépségükben csodálhatják meg az érdeklődők - mutatott rá a szakember.
A tárlat rendezői - Fári Irén és Richter Éva - önálló tárlóban hívják fel a látogatók figyelmét Csalog József régész, egykori múzeumigazgató munkásságára is, aki a magyar őskor régészeti kutatásában új utakon járva, a hazai kísérleti régészet egyik megalapozója volt.
