Éger István, a Magyar Orvosi Kamera elnöke újságírók előtt utalt arra, hogy a népszavazási kérdésekre adott válaszok az említett díjaknak a következő év január 1-jei megszüntetését tette kötelezővé.
A NEK elfogadhatatlannak tartja a kormányfő és az egészségügyi miniszter fenyegetőzéseit, ami szerint nem pótolnák a kieső forrásokat. Ez számos orvosi praxis csődjéhez, és így az alapellátás ellehetetlenüléséhez vezet - figyelmeztettek határozatukban.
Közölték azt is, beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény sérti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Magyarországon 1928-ban törvénybe iktatott, ám még ma is hatályos egyezményét, ami szerint "a betegségi biztosítást közhatóságok igazgatási és pénzügyi ellenőrzése alatt álló, minden nyerészkedési célzat nélkül működő, önkormányzattal bíró intézménynek kell ellátniuk".
A NEK tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy olyan végrehajtási rendeletekkel egészítik ki az egészségbiztosítási törvényt, amelyek lehetővé teszik az üzleti biztosítói működést.
Éger István bejelentette azt is, hogy a legfőbb ügyészhez fordulnak azzal a kéréssel, állapítsa meg, hogy a kormánypártok közötti koalíciós megállapodásnak a "biztosítási oldal" átalakítását érintő mellékletét nem jogosan írta alá Kóka János. Az újságíróknak kiosztott "közérdekű bejelentésben" az áll: bizonyítottnak látszik, hogy az SZDSZ-elnököt megválasztó eljárásban csalást és okirat-hamisítást követtek el. A beadvány szerint ez nem az SZDSZ belügye, hanem közügy, ezért "hivatalból üldözendő".
Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a sajtótájékoztatón azt közölte, már több mint 400 ezer aláírást gyűjtöttek össze az Albert-házaspár kezdeményezte népszavazási kérdések mellett. A kezdeményezést elindítók azt akarják elérni, hogy az üzleti biztosítók ne jelenhessenek meg a magyar egészségbiztosítási rendszerben.