A világhírű magyar művész közel száz díszlettervéhez készített festményeiből látható válogatás a francia főváros Szajna-parti galérianegyedében található kiállítóhelyen.
Trauner Sándor munkáiból már többször rendeztek kiállítást Franciaországban, de ez az első, festményeiből magángalériában létrehozott nagyszabású tárlat, amelyhez ötvenoldalas angol-francia kétnyelvű katalógus is készült.
A világban Alexandre Traunerként ismert művész nem egyszerűen díszlettervező volt, hanem mindenekelőtt festőművész - mondta az MTI-nek Párizsban Maximilien Guiol galériavezető, aki Jeannine Trauner, a művész özvegyének gyűjteményéből válogatta össze a tárlat anyagát.
Trauner nem egyszerűen berendezett egy helyszínt, hanem a forgatókönyvek elolvasása után, de még a díszletek megtervezése előtt képein először egy képzeletbeli filmes teret alkotott meg, amelyhez csak utólag tette hozzá a legapróbb részleteket. Legérdekesebb, hogy a fekete-fehér filmek korában festményei tele voltak élénk színekkel, amelyeket sajátos fénytechnikával ültetett át a filmekbe. Ezért mondhatjuk azt, hogy Trauner valójában egy olyan festőművész volt, aki vízióit díszletté alakítva vitte filmre - tette hozzá Guiol. Szerinte Trauner a "költői realizmus" mestere.
Trauner Sándor 1903-ban Budapesten született, egy évig Rippl-Rónai József növendéke volt, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Első kiállítását 1925-ben egy avantgárd könyvesboltban rendezte. Ott ismerkedett meg Kassák Lajossal, akinek Munka című baloldali folyóiratában tevékenykedett, majd 1929-ben Franciaországba költözött, ahol a filmezés felé fordult.
Leghíresebb munkái a francia mozi 1930 és 1950 közötti aranykorához köthetőek, amikor a realista filmek valamennyi helyszínét élethű változatban stúdióban építették fel.
Louis Bunuel Aranykor (1930) című filmjével debütált, amelyet Marcel Carné Furcsa dráma (1936), Ködös utak (1938), Külvárosi szálloda (1938), Mire megvirrad (1938), A sátán követei (1942), Szerelmek városa (1945), Az éjszaka kapui (1946) című filmjeinek díszlettervei követtek.
Párizsban ismerkedett össze az osztrák származású Billy Wilder filmrendezővel, akinek meghívására Hollywoodba utazott, és ott tízen éven át dolgozott Wilder mellett Orson Welles, Jules Dassin, Martin Ritt, Peter Ustinov és Fred Zinnemann díszlet- és látványtervezőjeként. A legénylakás (Billy Wilder, 1960) című film látványterveiért Oscar-díjat kapott, és az aranyszobrocskát öt kategóriában elnyert Irma, te édes című alkotás sikeréhez is nagyban hozzájárult.
Franciaországba 1975-ben települt végleg vissza, ahol dolgozott a katalógus előszavát jegyző Bertrand Tavernier-vel és a kortárs francia mozi egyik legismertebb rendezőjével, Luc Bessonnal is 1985-ben készült Metró című filmjében. Háromszor nyerte el a legjelentősebb francia filmes elismerést, a César-díjat a Joseph Losey rendezésében készült Klein úr és a Don Giovanni, illetve a Metró című filmek látványterveiért. Az Európai Filmakadémia életműve elismeréseként 1991-ben Félix-díjjal tüntette ki. Trauner Sándor festményei április 19-ig tekinthetőek meg Párizsban.
