Simonyi István , az oktatási tárca főtanácsosa elmondta, hogy az évi 600-700 millió forint költségkeretű prevenciót főleg az oktatási intézményekben folytatják, nem csak úgynevezett frontális előadásokkal magukról a drogokról és kártékony hatásukról, hanem egészségmegőrző programokkal, amelyek felölelik az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a táplálkozás kérdéseit is.
Mint elhangzott, jelenleg az oktatási intézmények mintegy 20 százalékára terjed ki a program, és 2010-re el akarják érni, hogy minden 5-8 évfolyamos diákot érjen el a prevenció.
A programokról szólva Simonyi István arról számolt be, hogy kiterjesztették őket a szakiskolákra is, ahol felhívják a tanulók figyelmét a szerhasználat munkahelyi következményeire, vagyis például arra, mi történhet velük egy hétvégi szórakozás utáni hétfői gyakorlati munka alatt. Negatívumként emelte ki viszont, hogy feltűnően kevesebb pedagógus jelentkezik drogkoordinátori, mint mentálhigiéniai továbbképzésre.
Portörő Péter, a szociális és munkaügyi tárca főosztályvezető-helyettese az indirekt, interaktív megelőzésre helyezte a hangsúlyt, mivel mint mondta, a felmérések is azt bizonyítják, hogy az jobban eljut a diákokhoz, mint a frontális előadások.
A képviselői és szakértői hozzászólások során Tóth István (MSZP) azt javasolta, hogy az egészségvédelem, egészségmegőrzés külön tantárgyként épüljön be a tantervbe.
Pettkó András (MDF) úgy értékelte, hogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy a "sok kicsi sokra megy" prevenció valóban hatékonyabb-e mint a nagyobb, átütő erejű felvilágosító rendezvények. A képviselő kiemelte az internet szerepét a drogmegelőzésben.
Az eseti bizottság egy hónap múlva tartja következő ülését.
