Nyilas Misi, az egykori debreceni kollégista kései utódjára - egy vámospércsi kisfiúra - a kollégium igazgatónője hívta fel figyelmünket. Sándor Dávidot el kellett hozni egyszülős családjából, mert anyja képtelen volt ellátni. Amikor kimentek hozzájuk az óvodáskorú gyermek környezettanulmányát elkészíteni, megdöbbenve tapasztalták: a kisfiú folyékonyan olvassa az újság cikkeinek címét, noha egyáltalán nem értette azok jelentését. Kiderült, mindig megkérdezte a felnőtteket, hogy ez vagy az a betű mit jelent, s egyszerűen összeolvasta őket! Mindenki előtt nyilvánvaló volt: a gyereket tanítani kell, s elhozni a nyomorból, ahol él. Így került a kisfiú a debreceni újkerti oktatási központ diákotthonába.

A kis Dávid most ötödikes. Termetre sem rína ki nagyon egy óvoda nagycsoportjából, mint mondja, csupán huszonkilenc kilós. Ebből aztán sok baja is lett, amikor a debreceni iskolába került, mert néhányszor éreztették vele a többiek, hogy erősebbek nála.

Beszélgetésünkre egy bábelőadásról érkezett, éppen Móra Ferenc történetét látták, a három kismalacról. "Nagyon jó volt az előadás" - jegyezte meg, csillogó szemmel. Utána még megnézték a bábszínházhoz közeli Református Kollégiumot is, ahol a valódi Nyilas Misi vagy éppen megteremtője, Móricz Zsigmond is diákoskodott. "A falépcső rémítően nyikorgott, amikor a kollégiumi könyvtárba mentünk" - mesélte, majd hozzátette: érdekes volt látni a nevezetes épületet, amelyre a nemrég elolvasott Légy jó mindhalálig-ból már sok mindent megtudott, annak ellenére, hogy majd csak nyolcadikban lesz kötelező olvasmány.

Nyilas Misi idejében a hírneves kollégiumba lány nemigen tehette be a lábát. Most viszont megtudtuk, hogy a mai kollégisták között többségben vannak a lányok. Közülük való az egyeki Dózsa Timea is, aki már nyolcadikos. Igaz, ő még nem olvasta el a Légy jó mindhaláligot, azt mondja: a tanév utolsó hónapjainak anyaga lesz, majd akkor.

Nem ez az egyetlen jele annak, hogy a debreceni kollégiummal is nagyot fordult a világ.
A hatodikos Szabó Richárd ugyanis maga kérdezi meg, nem kerülhetne be a riportalanyok közé ő is. A tiszafüredi srác a sportiskola focistája, eszményképe a Debrecenben klasszissá fejlődött Dzsudzsák Balázs, aki már a holland bajnokjelöltnél, a PSV Eindhovenben kergeti a labdát, a tél végi sikeres bemutatkozása után. A kisvárosból jött kollégista nagyvárosi kalandjait ecsetelte, bevallva: kezdetben nem nagyon indult önálló utakra, a már jó helyismerettel bíró többi ifjú focista kalauzolta.

A kollégiumi életbe a jövevények hamar be tudtak illeszkedni. A legérdekesebbek számukra a szeptemberi évkezdetek. Először a nevelői kiírás szerint kerülnek össze a négyágyas szobák lakói. Az igazi Nyilas Misi idejében a sokkal népesebb hálókban ezzel le is zárult a folyamat. Itt viszont a következő nap a helycseréké, s a nevelő tanárok többnyire helyben is hagyják az önkényes új beosztást, - csak akkor változtatnak rajta, ha rossz hatással vannak egymásra a lakótársak.

Amint Nyilas Misinek, úgy a mai újoncoknak sem volt egyszerű megtalálniuk a hangot osztálytársaikkal. Timeát kifejezetten lenézte, amolyan falusi libának tekintette a többség. Nagyon rosszul esett neki. Lelki traumáját csak az idő oldotta fel. "Érdekes - mondja - később azokkal kerültem a legjobb viszonyba, akik kezdetben kinéztek maguk közül, míg a többiek továbbra is semlegesek irántam." Ricsi - mint a focisták általában - hamar népszerűvé vált. Dávidot viszont néhányszor meg is verték, ahogyan ez a fiúk között történni szokott, amíg kialakul az erősorrend. De később nem bántották, sőt, tisztelni kezdték a betűhöz, a könyvekhez erősen vonzódó fiút, aki arra a kérdésre, hogy mi tetszik legjobban új életterében, rögtön rávágja: "Az, hogy ilyen közel van a könyvtár!" Tényleg, csak pár lépés a tanulószobától.

Ricsi természetesen azzal a legelégedettebb, hogy a 25 méteres tanuszoda legalább ilyen közel van. Mindezek után nem meglepő, hogy Dávid a magyart, Ricsi a testnevelést, Timea - aki óvónő szeretne lenni - a történelmet és az éneket szereti legjobban. Mindhárman jó közepes tanulók, talán Dávid jegyei a legjobbak. Ő még megemlíti, hogy a regényt olvasva elcsodálkozott azon, hogy Nyilas Misi milyen jól megtanult hazudni. Csak remélhetjük, hogy önmagában nem ezt a képességet szeretné leginkább fejleszteni későbbi pályaválasztásához, mert amikor megkérdeztük búcsúzóul, hogy "mi leszel, ha nagy leszel?", így válaszolt: "a médiában szeretnék dolgozni!"