Hun zenészek Párizsban

Franciaország legismertebb kortárs kulturális központja havonta egyszer különleges tárlatnézésére invitálja Modern és Kortárs Művészeti Múzeuma állandó gyűjteményének látogatóit: a műtárgyak körül Európa egy-egy jelentősebb művészeti egyetemének diákjai; zenészek, táncosok, színészek, építészek, bábosok, cirkuszművészek vagy ruhatervezők másfél órán keresztül performanszokat mutatnak be.

A négy évvel ezelőtt indult programsorozatba kapott meghívást a Zeneakadémia 21 hallgatója, akik Keleti Fuvallat címmel szólóban, duettben vagy kisebb együttesekben a múzeum negyven termének egyikében 5-10 perces dzsessz vagy népzenei produkciókat adtak elő az arra sétáló látogatóknak a forradalom, a folklór, a keleti hatások vagy a ritmus és improvizációk témaköreiből, így értelmezve a XX. század legismertebb képzőművészeti alkotásait. Joan Miró képei előtt például Erik Satie műveiből játszottak részleteket a magyar dzsessz-szakosok.

Az egyedülálló és évek óta több száz látogatót vonzó sikeres kezdeményezés - amelynek nem titkolt célja szorosabbra fűzni a kapcsolatot a Pompidou Központ és az európai művészeti egyetemek között -, elsősorban a diákok számára bír pedagógiai jelleggel, akiknek a világ egyik legjelentősebb kortárs gyűjteménye lehetőséget ad arra, hogy a maguk módján új értelmezést kölcsönözzenek a műveknek - mondta az MTI-nek Florence Morat, a Pompidou Központ szervezője. A hallgatók ezért nem is kifejezetten a közönségnek, hanem a képek felé fordulva, a látogatóknak háttal mutatták be játékukat.

Az ötletgazda azért tartotta fontosnak meghívni a magyar egyetemistákat, mert szerinte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a világ egyik legjobb hírű zenei felsőoktatási intézménye. Emellett köztudott, hogy a XX. század elejének nagy festői szívesen hallgattak dzsessz- és népzenét, most viszont a képzőművészeti alkotások hatottak vissza a zenészek játékára.

A látogatók az állandó gyűjtemény térképével kezükben sétálgattak a termekben, amelyen az is fel volt tüntetve, hogy hol milyen jellegű zenei produkcióra számíthatnak.

A Fernand Léger festményei előtt zongorára improvizáló Pintér Péter másodéves dzsessz-szakos hallgató a minikoncert után az MTI-nek elmondta: először játszott képekkel teli kiállítóhelyen, ami "nagyon nagy élményt" jelentett számára. Nem egy konkrét kép volt rá hatással, hanem a terembe lépve "magába szippantotta a légkört" és minden összeállt benne. "Hirtelen én lettem a ragasztóanyag és a képkeret, minden eggyé olvadt, és ez adta a zenét" - tette hozzá a fiatal dzsesszzenész.

Az est zárásaként a 21 hallgató (Ávéd János, Borbély Miklós, Csókás Zsolt, Eged Márton, Feke Zsolt, Fenyvesi Márton, Földesi Ádám, Guessous Majda Mária, Hajdú Klára, Harcsa Veronika, Kovács Marci, Oláh Dezső, Pintér Péter, Subicz Gábor, Szabó András, Szabó Csobán Gergő, Szűcs Marietta, Takács Éva, Tóth Luca, Varga Bendegúz, Zimber Ferenc) egy sajátos magyar dzsessz-népzenei együttest formálva közös improvizációs koncertet adott a múzeum előcsarnokában, amelyet a több száz látogató tapsviharral jutalmazott.