"A költő és műfordító rokon szakma, egy ilyen testvértelen nép költőjének pedig szinte kutya kötelessége ablakot tárni a nagyvilágra, hogy a világirodalom friss fuvallata felfrissítse a mi irodalmunkat" - fogalmazott az alkotó.
Baranyi Ferencet a méltatás szerint humanista hangvételű költészetéért, műfajgazdag műfordítói munkásságáért, a magyar irodalmi és zenei élet területén végzett, nagy népszerűségnek örvendő félévszázados, sokoldalú tevékenységéért díjazták.
A művész megjegyezte, hogy a televízióban "népművelői megszállottságból" húsz éven át végzett zenei ismeretterjesztő munkát, amelyet a mai napig nem hagyott abba.
Mint mondta, hosszú évek küzdelmei és munkái előzték meg ezt a díjat, az utóbbi időben azonban tudomása szerint "szabályos népmozgalom indult meg" mellette.
"A költő kamatozott a hajdani zenésztől" - fogalmazott arra utalva, hogy tíz éves korában zenésznek indult, később kálvinista kántor is volt, de azután "gellert kapott, eltérült a literatúra felé", a zenei múlt azonban a verseinek mindig dallamot, muzsikát kölcsönzött.
Költői ihlete kapcsán felidézte: már bölcsész korában a szabadság-szerelem kettős ihletettségében teltek alkotói napjai, főleg költői eszközökkel dolgozó publicistaként határozta meg önmagát, folytatva a magyar irodalom Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és Illyés Gyula által meghatározott útját.
"Még vénkoromban is megvan ez a kettősség, nem apadtak el a szerelmes versek sem" - jegyezte meg a költő, akinek számos kötete Olaszországban, Belgiumban, illetve orosz nyelven is megjelent.
Mint mondta, esszé- és műfordításkötete lát majd napvilágot az Ünnepi Könyvhétre Örök barátaim címmel, amelyben rá ható klasszikusok - Puskin, Dante, Heine és Byron - verseinek fordításai, valamint francia, olasz és orosz kortárs kollégáinak magyarra ültetett alkotásai lesznek olvashatók.
A keresztesvitéz keresztje című, májusban megjelenő könyvében pedig egy verseket, tárcákat, színművet, műfordításokat, operafordítás-részleteket tartalmazó életmű-válogatás kap helyet - árulta el az alkotó.
Baranyi Ferenc 1937-ben született Pilisben, 1963 és 1968 között az Egyetemi Lapok munkatársa, 1968-69 az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese, 1969 és 1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatvezetője volt. 1989-től 1992-ig az Ezredvég főszerkesztőjeként dolgozott. 1976-től 1992-ig a Magyar Televízió zenei főosztályának. főmunkatársa volt.
Munkásságát 1976-ban József Attila-díjjal, 1986-ban Madách Imre-díjjal, 1993-ban az olasz Brianza-díjjal, 2002-ben Darvas József-díjjal ismerték el. Ugyanebben az évben megkapta a szintén olasz Ada Negri-díjat, majd két évvel később a Gábor Andor-díjat, 2005-ben pedig a Nádasdy Kálmán-díjat. Radnóti Miklós-díjjal 2006-ban tüntették ki.