Nagyon jelentős lépés történik meg azzal, hogy Washingtonban a magyar kormány aláírja az együttműködési nyilatkozatot. Ezt a lépést Magyarország polgárai már régen megérdemelték - hangsúlyozta Draskovics Tibor.
A magyar kormány az együttműködési nyilatkozattal arról állapodik meg az Egyesült Államokkal, hogy milyen jogalkotási lépések szükségesek ahhoz, hogy az amerikai igényeket ki lehessen elégíteni a vízummentességi programhoz kapcsolódóan. A tárgyalások során a magyar kormányzat szem előtt tartotta a magyar jogszabályokat és adatvédelmi szabályokat, valamint az uniós kötelezettségeket is - tette hozzá.
Mesterházy Attila (MSZP) felszólalásában kiemelte: azzal az első politikai lépéssel, hogy hétfőn a magyar és az amerikai kormány aláírja a vízummentességről szóló szándéknyilatkozatot, közelebb kerültünk ahhoz a célhoz, hogy a magyar állampolgárok vízum nélkül utazhassanak az Egyesült Államokba.
Még nagyon sok technikai, jogi, adatvédelmi problémát kell megoldani ahhoz, hogy Magyarország csatlakozzon a vízummentességi programhoz - tette hozzá.
Jobb lett volna, ha az Európai Unióval együtt tudott volna csatlakozni Magyarország, de helyesen tette, hogy nem várt a közös uniós álláspontra - mondta Mesterházy Attila.
Nagy Kálmán (KDNP) napirend előtti felszólalásában kiemelte: március 9-én az állampolgárok arról döntöttek, hogy egészségükben és betegségükben is szolidárisak akarnak maradni egymással.
A politikus szerint a szakmai és emberi alkalmatlanság csúcsa, hogy az egészségügyi tárca az intézményektől várja a vizitdíj és a kórházi napidíj pótlásának meghatározását.
A parlamentnek kötelessége felelősségre vonni azt az egészségügyi minisztert, akinek működése során semmi pozitív dolog nem történt - húzta alá.
Kincses Gyula, az egészségügyi tárca államtitkára erre reagálva elmondta: a kormány a szakmával együtt szeretne dönteni arról, hogyan lehet olyan megoldást találni, ami szolgálja az egészségügy működőképességének megőrzését. Ezzel nem akarja levetni a felelősségét - fűzte hozzá.
Boross Péter (MDF) felszólalásában kiemelte: március 9-ét tömeges kormányellenes demonstrációnak kell tekinteni. Ennek a konzekvenciáját le kell vonni, de nem úgy, hogy a kormány kitart a magántőke-bevonás mellett - tette hozzá.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter erre reagálva elmondta: senki nem vitatta a népszavazás érvényességét és eredményességét.
A népszavazás több, mint figyelmeztetés. Nyilvánvalóan bármely kérdésben, ha ennyi ember mond véleményt, akkor túl kell menni azon, hogy a döntés végrehajtása alkotmányos kötelezettség. A kormánykoalíció pártjai levonják a következtetést - hangsúlyozta a miniszter.
Gusztos Péter liberális politikus felszólalásában - a Magyar Gárda perre utalva - kiemelte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a napokban egy szélsőjobboldali csoport tagjai maguk akarták megszabni, hogy kik mehetnek be egy nyilvános bírósági ülésre.
Az elmúlt években a magyar szélsőjobb egyre bátrabban demonstrál a tárgyalótermekben - tette hozzá.
Draskovics Tibor válaszában kiemelte: utasította a rendőrséget, hogy a jövőben még határozottabban lépjen fel annak érdekében, hogy bírósági tárgyalások alatt ne lehessen a bírósági épületek közelében demonstrálni, ahogyan ezt a gyülekezési törvény is megköveteli. Arra is felkértem a rendőrséget, hogy még szorosabb együttműködésre törekedjen a bírósági vezetőkkel - mondta Draskovics Tibor.
A miniszter hozzátette: meg fogja keresni a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy tekintse át a szükséges szervezési intézkedéseket. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium pedig megvizsgálja, hogy szükséges-e jogszabály-módosítás annak érdekében, hogy érvényesülhessenek ezek az alkotmányos alapelvek - tette hozzá.
Horváth János (Fidesz) felszólalásában Magyarország 1944. március 19-i német megszállásáról beszélt. Magyarország gondolatébresztőnek tekinthetné a tragédiát - tette hozzá.
Hiller István erre reagálva elmondta: fontos dolog erről a kérdésről beszélni az Országgyűlésben.
