A new yorki székhelyű Standard and Poor’s hitelminősítő intézet stabilról negatívra (BBB+-ról, BBB- -ra) rontotta hazánk adósság- besorolását. Az intézet közleménye szerint elsősorban azért döntöttek így, mert úgy látják, hogy Magyarországon megrendült a reformhajlandóság. Az S & P szerint a népszavazás győzelme „a miniszterelnök költségvetési reformterveivel szembeni bizalmatlansági szavazással ér fel”. A Hírextra két nagy gazdaságkutató intézetnél is érdeklődött a kérdésben.
Szemöldököt ráncolnak, ha nincs reform
Akar László a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint egyértelmű, hogy nem közvetlenül a népszavazás miatt húzták le a besorolásunkat. Sokkal inkább azért, mert kétséges, hogy egy ilyen reformellenes közhangulatban a politikusok merik e az eddigiekhez hasonló elszántsággal csökkenteni a közszféra kiadásait.
A szakértő szerint elképzelhető, hogy ezt a népszavazást akár egy újabb népszavazás is követheti, hiszen az egészségügy valódi megreformálása még előttünk áll. Akar szerint a vizitdíj és a tandíj eltörlése nem okoz komolyabb elcsúszást a költségvetésnek. A hitelminősítők inkább attól félnek, hogy a jelenlegi kormány elbizonytalanodik.
„A háttérben az is ott rejlik, hogy a nemzetközi pénzvilág időre várja a reformok keresztülvitelét. 2010-ben egyértelműen egy olyan pártnak áll a zászló, amely a választók többségének reformellenes szándékát fejezi ki. Emiatt tehát gyengének ítélik a hazai pénzügyi rendszer átalakításának hosszabb távú kilátásait. A leminősítéssel elsősorban ezt akarták jelezni”- tette hozzá.
A kiesés nem komoly, a jövő kétséges
A gazdasági elemző szerint a népszavazás győzelme miatt kieső bevételek olyan alacsonyak, hogy azok a költségvetésből könnyebben pótolhatók. A referendum komolyabban csak egy szűk területet a háziorvosok finanszírozást érintheti nehezen. Ugyanakkor a pénzpiacokat aggasztja, hogy láthatóan a kormányoldalon is megfagyott a reformszándék, az ellenzék pedig reformellenes retorikát használ és győzelme esetén akár újabb osztogatásba is belefoghat.
Az elemző szerint most egy különösen szerencsétlen helyzetben vagyunk, hiszen a gazdasági növekedés rekordlassúságú és az amerikai jelzálogpiaci válság már a hátsó ajtón kopogtat.
Ezek komolyan megnehezítik, hogy hazánk törlessze a hátára nehezedő adóssághegyet és megfeleljen az unió által támasztott konvergencia programnak. A helyzetet borússá teszi, hogy bár Magyarország jelentősen csökkentette a fizetési mérleg hiányát, ám a pénzpiacok válsága miatt a hitelminősítők nem díjazták a kormány serénykedéseit, mivel a kockázatok jelentősen nőttek.
Nyugaton másként megy
A közszféra átalakításának kísérletei Nyugat-Európában - például Franciaországban - sokkal nagyobb társadalmi ellenállásba ütköznek, mint nálunk. Kérdésünkre, hogy arrafelé miért nem okoz ez a pénzpiacok számára nagyobb gondot, Akar így válaszolt: „ Hazánknak rendkívül gyengék a pozíciói. A 10 százalékos államháztartási hiány egész Európában rekordot jelent, ilyen a példának vett franciáknál sosem volt.
"Ha pedig egy ország az eurozónán belül van, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy a hitelminősítők mit mondanak róla. A közös valuta olyan stabil pénz, hogy az egyes országok kockázatait a piac elhanyagolja. Magyarországon viszont még az is kérdéses, hogy egyáltalán bevezethetik e az eurót."
Előbb mérjünk aztán vágjunk!
Palócz Éva a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója szintén úgy látja, hogy a népszavazás győzelme nem okozott nagyobb kiesést a költségvetésnek. Szerinte az idei TB-kasszát alultervezték, így a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése miatt kieső durván 20 milliárd forintot a többletbevételekből könnyedén pótolni tudják.
„Ez az összeg annak fényében elhanyagolható, hogy idén a 4-5 évvel korábbinál 300 milliárd forinttal nagyobb adósságteher nehezedik az országra, ráadásul e terhek a kamatok miatt folyamatosan nőnek.” – fűzte hozzá az elemző. Szerinte az S&P-t főként az aggasztja, hogy a kormánynak nem lesz bátorsága tovább vinni a reformokat.
„Ez figyelmeztető jel volt a kormány számára, hogy a reformokat ebben a formában nem lehet folytatni. Nem törvényszerű ugyanis, hogy egy reformnak egyben pofonnak is kell lennie. Én olyan átalakítás is el tudok képzelni, amely mindenki számára jó és valóban látványos eredményt hozhat.”- jelentette ki.
Palócz szerint a reformok elutasítása amiatt van, hogy túl gyorsan vezették be és a kormány előbb vágott, aztán kezdte el a hatásait mérni. „Ha nem lennénk EU tagok, a megítélésünk a jelenleginél sokkalta rosszabb lenne emiatt. Azt viszont igazságtalannak tartom, hogy pont akkor rontják le a minősítésünket, amikor az államháztartási egyensúly világszerte is ritkának számító mértékben javult.”
Kérdésünkre, hogy milyen közgazdasági alternatívát tudna kínálni a jelenlegi "kemény" reformokkal szemben, Palócz Éva kitérő választ adott. Elmondás szerint népszavazás ügyben egyelőre nem szívesen nyilatkozna.
