Össztűz alatt az SZDSZ

A kisebb kormánypárt válságos helyzete mögött több, számukra igencsak kellemetlen politikai fordulat húzódik meg. Folyamatos problémát jelent a reformok gyenge kommunikációja, Horváth Ágnes konfrontatív, olykor arrogáns fellépése nyomán a legutóbbi választások óta tartó alacsony népszerűség. Ennek kezelését, sőt, 10 százalékos támogatottság elérését ígérte tavaly Kóka János pártelnök, azonban most az ő pozíciója, és az SZDSZ demokratikus működése is megkérdőjeleződött.

További gond a népszavazás után előállt helyzet, hiszen több mint hárommillió állampolgár utasította el a liberális reformpolitika három olyan szimbolikus és egyúttal nagyon is gyakorlati jelentőséggel bíró alapelemét, mint a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj. Ráadásul a referendum farvizén beúszott a Horn-fiaskó is, vagyis az emlékezetes elszólás, ami nagyban rombolta az SZDSZ presztízsét (ráadásul legitimálta Orbán népszavazás-értelmezését, miszerint nem csak a díjak eltörlésére, hanem Gyurcsány távozására mondtak igent a választók). Összeállításunkban a párt jelenlegi, egyértelműen nehéz helyzetéről adunk rögtönzött látleletet.

Elnök, jegyző, titkár...

Ebben a kritikus időszakban a legnagyobb sajtófigyelmet a párt kapcsán talán az elnökválasztási szabálytalanságok kapták. Mint ismert, a Hír Tv olyan dokumentumokra bukkant, amelyek alapján megkérdőjelezhető a média reflektorában lezajlott tavalyi SZDSZ-tisztújítás. Az előzetes feltevések arról szóltak, hogy Kóka János részére vásároltak szavazatokat, míg a Jüttner Csaba által lefolytatott vizsgálat után a pártelnök bejelentette, hogy egyértelműen kiderült, nem az ő javát szolgálták a szabálytalanságok. Eközben Fodor Gábor nyilvánosságra hozta, hogy egy megismételt tisztújításon mindenképpen megméreti magát. A tisztújítást azonban mind Kóka, mind a párt prominensei elkerülni igyekeztek eddig, ám jelenleg úgy tűnik, mégis sor kerülhet rá. Annyi bizonyos, hogy a kínos ügy mielőbbi, megnyugtató lezárása a párt elemi érdeke, hiszen szakértők szerint ennyire még sosem éleződött ki az ellentét a fodoristák és a kókisták közt.

"Az SZDSZ elvesztett egy lehetőséget a megerősödésre"
A politológus válaszol

A válsághelyzetről, és követhető politikai taktikákról kérdeztük Krekó Péter politológust, a Political Capital vezető elemzőjét.

A Jüttner-féle vizsgálat szabálytalanságokat tárt fel, ám lényegében azt nem mondta ki, hogy ezek befolyásolták-e a választást, és melyik félnek is állt érdekében a csalás.

Az, hogy kiket támogattak más nevében a választási csalás elkövetői, "kívülről" nem állapítható meg. T. Asztalos Ildikóról azonban már korábban lehetett hallani a nyilvánosságban azt a vélekedést, mely szerint ő inkább Fodor Gábor támogatója. Az, hogy az ügy kezdetben mégis Kóka Jánoshoz kötődő csalásként
jelent meg, több tényezőnek köszönhető. Egyrészt, az a párttag, akit megszólaltattak az oknyomozó riportban (Mali Zoltán), maga is Kóka János elnökválasztási botrányaként tálalta az ügyet. Másrészt a pártelnök az ügy kirobbanása után rögtön a nyilvánosság elé állt, hogy megmagyarázza azt, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a csalás valóban őt erősítette. Kóka János továbbá az SZDSZ elnöke, akit minimális szavazattöbbséggel választották meg; így a választás értelemszerűen az ő (és nem alulmaradt riválisa) legitimitását kérdőjelezte meg.

Hogy állnak az SZDSZ prominensei az újbóli elnökválasztáshoz?

A Jüttner-jelentés azt állapította meg, hogy egyik elnökjelöltnek sem lehetett tudomása a manipulációról. Érdekes azonban, hogy ennek ellenére mégis arról beszél több szabaddemokrata politikus, hogy a jelenlegi válságot tisztújítás oldhatná meg. Érzékelhető, hogy kérdésben nem egységes az SZDSZ, élesek a párton belüli konfliktusok és ellentmondásosak a nyilatkozatok. Fodor Gábor kijelentése (mely szerint nem hátrál meg semmilyen kihívástól, és indul az esetleges újbóli tisztújítón) egyfajta válasz azokra az erősödő hangokra; amelyek szerint őt támogatták a választási csalás elkövetői. Fontos hozzátenni, attól függetlenül, hogy növekedett a rendkívüli elnökválasztás esélye, ez jelenlegi nem érdeke egyik jelöltnek sem.

Miért? Hiszen ezt követően talán tiszta lappal indulhatna utána az SZDSZ...

Először is Kóka János elveszítheti pozícióját, hiszen eddigi elnöki tevékenységéhez inkább kudarcok, mint sikerek kötődnek. Így számára igen veszélyes lehet az ismételt voksolás. Fodor Gábornak pedig nem feltétlenül érdeke most átvenni a párt irányítását, amikor a koalíció a vesztes népszavazás utáni belső harcokkal és felelőskereséssel van elfoglalva. A Horn-nyilatkozat miatt sok a fojtott indulat az MSZP-ben, bizonytalan az egészségbiztosítási reform jövője; a szocialisták pedig szívesen menesztenék az egészségügyi minisztert. Az elkövetkező időszak tehát igen kényelmetlen lesz az SZDSZ elnöke számára. Jól látszik ugyanakkor, hogy egyesek már készülnek a tisztújításra - ezt sejteti például Gusztos Péter utóbbi napokban tapasztalható intenzív médiakampánya.