A debreceni professzor szerencsésnek tartja magát választott szakterületét illetően. Kezdő kutató korától, három és fél évtizede a sejtekben lévő szabályozási, jelátviteli folyamatokkal foglalkozik.
Sejtjeinket rengeteg jel éri, melyekre válaszolniuk kell túlélésük érdekében - magyarázza Gergely professzor. Ezen folyamat általános szabályozási mechanizmusa a fehérjék foszforilációs szintjének változása. A sejtjeinkben lévő fehérjék szerkezete nem merev. Vannak fehérjék, amelyekbe töltéssel rendelkező foszfátcsoportok épülnek be, ezzel változásokat okozva a fehérje szerkezetében és biológiai szerepében. A foszfátcsoportok fehérjékbe való beépülését és kihasítását szabályozzák azok az enzimek, kinázok és foszfatázok, melyeket Gergely Pál és munkatársai vizsgálnak.
A világon jelenleg igen divatos téma a jelátviteli folyamatok kutatása, s ezek egyre mélyebb megismerése közelebb visz ezen molekulák betegségekben játszott szerepének megismeréséhez és akár tumorellenes szerek kifejlesztéséhez is. Ehhez azonban még évek kellenek - hangsúlyozza Gergely professzor.
Az MTA Sejtbiológiai és Jelátviteli Kutatócsoportja, melynek Gergely a vezetője, közösen végzi munkáját a Damjanovich Sándor által vezetett Sejtbiofizikai Kutatócsoporttal, hogy a sejtekben zajló folyamatokat több irányból közelítsék meg.
Bár Gergely Pál vegyészszakon végzett 1970-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán, munkáját már az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetében kezdte meg, ahol azóta is oktat és kutat. Pályájára nagy hatással volt londoni ösztöndíja a Royal College-ban. Ahogy elődje, Bod Gyögy munkáját továbbvitte Gergely, úgy ő is számít az egyetemen és az akadémiai kutatócsoportban vele együttműködő fiatalabb munkatársaira, akik ambíciójukkal további lendületet adnak a folyó kutatásoknak.
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma tudományos elnökhelyetteseként egyetemi vezetői tisztséget is visel Gergely, melyet - mint mondja - megtisztelő feladatnak, szolgálatnak tekint. A Debreceni Egyetem sikerességében jelen van vezetőinek hozzáadott értéke is - teszi hozzá.
A Széchenyi-díjas professzor fia kardiológus szakorvosként szintén Debrecenben dolgozik. Gergely Pál mostanában eleveníti fel újra korábbi kedvteléseit, a természetjáráson kívül vasútmodellezéssel is foglalkozik, terepasztalát nagy odafigyeléssel építgeti szabadidejében.
A tudós Debrecenben született, 1947. január 30-án. A Kossuth Lajos Tudományegyetem vegyész zakán végzett 1970-ben. 1970-76-ig a DOTE Orvosi Vegytani Intézet tanársegéde, 1977-82-ig adjunktusa, 1983-86 között docense, 1987-től tanszékvezető egyetemi tanára. 1997-99 között az Általános Orvostududományi Kar dékánja, 1999-ben tudományos rektorhelyettes, 2000-től a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum tudományos igazgatója, 1978-79-ig Londonban vendégkutató, 1989-90-ben Leuvenben vendégprofesszor.
Kutatási területe a jelátviteli folyamatok, protein kinázok és foszfatázok. A biológiai tudományok kandidátusa (1977), doktora (1986), 2004-től az MTA levelező tagja. Szent-Györgyi Albert-díjat kapott 1999-ben, Széchenyi-díjat 2008-ban. 96 közlemény, 9 könyvrészlet, 1 szabadalom szerzője. Egyetemi tankönyvek szerzője: Általános és bioszervetlen kémia (1992), Szerves és bioorganikus kémia (1994).
