1938-ban nyomdásztanuló lett, majd 1942-ig betűszedőként dolgozott, közben sportolt is, aktívan futballozott. 1940-ben lépett be a szociáldemokrata pártba, s volt a párt Pest megyei titkárhelyettese, majd titkára is.
A második világháború után került politikai pályára, 1946-1947-ben a Népszava kiadóhivatalban dolgozott. A két munkáspárt egyesülése után, 1948 és 1951 között a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségében tevékenykedett, 1948-1953-ban országgyűlési képviselő volt, majd öt éven keresztül agárpolitikusként dolgozott. Elvégezte a közgazdaságtudományi egyetemet, majd 1954-1956 között a Kossuth Akadémiát. 1954-től két éven át a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökhelyettese, majd 1957-60 között elnöke volt.
1956-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, ugyanebben az évben fél évig élelmiszeripari miniszter, majd 1957-ben közellátási kormánybiztos lett. 1958-tól volt újra képviselő, a törvényhozás munkájában 1998-ig vett részt. 1957-től 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, közben 1962-74 között a KB titkára, 1966-75-ben a Politikai Bizottság tagja volt.
1960-62 között pénzügyminiszterként hatékony változtatásokat vitt végbe a minisztériumban. Neve a KB gazdaságpolitikai titkáraként fonódott össze a gazdasági reformmal, tanult, szervezett, összehangolt.
A reform megtorpanása után száműzték a vezetésből, a tudományos életbe vonult vissza. 1974-től tizennégy éven át az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetében dolgozott, az intézet igazgatója, később tudományos kutatója, 1976-tól a Közgazdasági Szemle szerkesztő bizottságának elnöke volt, 1988-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett.
A pártvezetésbe 1988-ban került vissza, s ismét a Politikai Bizottság tagja, 1988-1989-ben a Németh-kormányban államminiszter lett. 1988-ban a rendszerváltoztatást előkészítő Új Márciusi Front egyik alapító tagja, 1989-90-ben a Minisztertanács gazdasági reformbizottságának elnöke volt. Kádár János lemondása után, 1989 júniusától októberig az MSZMP elnöke, a rendszerváltás alapdokumentumainak egyik aláírója volt.
A párt kettéválásakor az ő javaslatára tett hitet a tagság többsége a szociáldemokrácia mellett, s Nyers vezette a Magyar Szocialista Pártot 1989-90-ben. A pályája során összegyűjtött iratait 2005-ben kutatások céljából átadta a Magyar Országos Levéltárnak. Nyers Rezső, a magyar gazdasági reformgondolatok és folyamatok meghatározó alakja, fontos szereplője volt a békés rendszerváltoztatásnak, a haladó magyar baloldal és szociáldemokrácia jelentős képviselője.