Ebből az összegből a Fertő menti út mindkét oldalán hozzávetőleg 500-500 méter hosszú terelőrendszert szándékoznak kialakítani - mondta a nemzeti park zoológusa szerdán az MTI-nek.
Pellinger Attila közölte: a beruházással megkétszereznék a terelőrendszer jelenlegi hosszát. Az 1990-es években kialakított megoldás jól bevált, rákényszeríti a békákat, hogy ne a forgalmas úton keresztül próbáljanak eljutni telelőhelyükről a Fertő-tóhoz, hanem az út alatt keresztben futó biztonságos békaalagutakat használják.
A kétéltűek késő ősszel általában csapatokban indulnak telelőhelyükre, a Hidegség és Fertőboz közötti dombvidékre. Beássák magukat az erdei avarba és kora tavasszal onnan igyekeznek a párzás és a szaporodás színhelyére, a Fertő-tóhoz, amely a tél beálltáig élőhelyükül is szolgál. Az erdő és a tó közötti térséget út szeli ketté, ennek forgalma jelent veszélyt számukra.
Épségük megóvása érdekében több éves program keretében úgynevezett békaalagutakat, átereszeket létesítettek az út alatt keresztben. Terelésükhöz az út menti árok föld falát függőlegesre építették át és burkolattal látták el. A függőleges terelőfalon sem a békák, sem a siklók nem tudnak átjutni.
A kétéltűek idei vonulása a korai tavasz miatt a szokásosnál előbb kezdődött és rövidesen véget is ér. A tömeges vonuláshoz a legkedvezőbb a langyos esős időjárás, és a páradús levegő.
A Fertő-tó mentén az ismert fajok, a leveli, a kecske és a mocsári békák mellett a ritkább fajok képviselői, köztük a tarajos gőték az ásóbékák is megtalálhatók.
