Mi lesz veled kárpátaljai magyar diák?

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium, amely ebben az évben vezette be a kötelező emelt szintű érettségit a továbbtanulni vágyók számára, mostanáig nem engedélyezte, hogy a magyar tanintézetek diákjai az iskolában – az ukrán anyanyelvűekétől eltérő tanterv szerint – tanultaknak megfelelő emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek ukrán nyelvből és irodalomból. Ha a helyzet nem változik, akkor a magyar végzősöknek csak a töredéke lesz képes megfelelni a követelményeknek, amelyek teljesítése ahhoz szükséges, hogy bejussanak valamelyik felsőoktatási intézménybe.

Mint Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter csütörtöki sajtónyilatkozatában a kérdéssel kapcsolatban kifejtette: az emelt szintű érettségi bevezetése rávilágított arra súlyos problémára, hogy a nemzetiségi iskolák tanulói, köztük a magyarok, nem tudnak ukránul. A tárcavezető ezért bejelentette, hogy a minisztérium még a következő tanév kezdetéig szótárakat jelentet meg a nemzetiségi iskolák számára, hogy a tanulók ukránul is elsajátíthassák a szakkifejezéseket - főleg természetismereti tárgyak és a matematika oktatásában probléma ez.

A magyar nyelvű emelt szintű érettségizés lehetősége szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt az országos közoktatási vezetés ellenállása miatt. Az áttörést a kérdésben Sólyom László köztársasági elnök hozta meg, mivel januári kárpátaljai látogatása során felhívta a problémára tárgyalópartnere, Viktor Juscsenko ukrán államfő figyelmét.

A tartós bizonytalanságnak is köszönhető, hogy nagyon kevés magyar végzős nyújtotta be kérelmét emelt szintű érettségire, ami abból látszik, hogy a nagyobbrészt magyar lakosságú beregszászi járás az utolsó helyen van a kárpátaljai járások között a megmérettetésre jelentkezettek számát illetően. Emellett Kárpátalja is az utolsó helyek egyikén van az ukrajnai megyék sorában.

Az Ukrajnában emelt szintű érettségire jelentkezett félmillió végzős 80 százaléka ukránul, 18, 7 százaléka oroszul, 1,3 százaléka valamilyen nemzetiségi nyelven szeretne vizsgázni.