Gyima előző kiállítási helyszínéről, Koreából érkezett repülőn Bécsbe, onnan pedig kamionon Budapestre még március 14-én, 9 óra 54 perckor. A lelet különlegessége abban rejlik, hogy "szőröstől-bőröstől" megőrződött - közölte a sajtóreferens.

Árva Anita felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállításon speciális vitrinben, szigorú körülmények között őrzik majd Gyimát: a hőmérséklet nem lehet magasabb 24 Celsius-foknál, a fényerősség 50 luxnál (ez azt jelenti, hogy a környezetében sem lehet 150 luxnál erősebb fény), a páratartalmat folyamatosan 50-60 százalékon kell tartani, nehogy a kiszáradás következtében megrepedjen a múmia.

A lelet kicsomagolásánál és a kiállításba való behelyezésénél a Szentpétervári Intézet munkatársa, Andrej Bublicsek és Oleg Pugacsov igazgató végzi majd a kényes műveletet, amelyre csak a megnyitó előtti pillanatokban kerül sor. Andrej Bublicsek a kiállítás ideje alatt el sem mozdul majd a kis mamut mellől.

"A kiállítás a napjainkban is tartó legutolsó jégkorszakot, annak kialakulási okait, élővilágát, a klímaváltozásokat és az ember természet és környezet-átalakító szerepét mutatja be" - összegezte a múzeum.

Gyimát 1977-ben találták meg Szibériában. Konzerválása után a Szentpétervári Zoológiai Intézetbe került tudományos vizsgálatra. A mamutbébi-múmiát 1980 óta az Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, Finnországban és Koreában láthatta a nagyközönség.
A Magyar Természettudományi Múzeumban április 2-tól június 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők, a Jégkorszak című kiállítás azonban egészen november 17-ig látogatható. Bár Gyima hónapokkal a tárlat bezárása előtt világ körüli útra indul - következő állomása Spanyolország lesz -, tudományosan hiteles rekonstrukcióját a kiállítás végéig láthatják a látogatók.

Az intézmény kiemelte, hogy a világon megtalált mamutmúmia-leletek rendkívül fontosak a tudósok számára. Rajtuk olyan részletekbe menő vizsgálatok is elvégezhetők (például DNS-vizsgálatok), amelyek pontos képet adnak az akkori élővilágról, a klíma változásairól. Ezek az eredmények a ma zajló globális klímaváltozások megértésében is segítenek. "A mamut az emberi tevékenység első áldozatai közé tartozik. Kihalásában nagy szerepet játszott a vadászata" - közölte a múzeum.