Az Arktiszon a legfontosabb az úgynevezett örökjég, amely átvészeli a nyarat, és ennek olvadása az eddigi legnagyobb. Az 1980-as évekhez képest, az Északi-sark örökjegének több mint felét elvesztette.
A legmasszívabb örökjég hat éves vagy öregebb, és ennek a háromnegyede veszett el a kutatók szerint, akik rámutattak, hogy a lényeg az, ami a felszín alatt történik.
Az Északi-sark a megfigyelések szerint már három évtizede zsugorodik, s a tudósok egybehangzó véleménye az, hogy ennek oka a főként emberiség okozta globális felmelegedés.
Az Északi-sark olvadása ugyan nem okoz tengerszint-emelkedést, mint a gleccsereké Grönlandon vagy az Antarktiszon, de hozzájárul a globális felmelegedéshez, mivel a napsugarakat visszaverő fehér jeget a nap hőjét elnyelő sötét tengervíz váltja fel.
A kutatók a műholdak adatai alapján az Antarktisz állapotát is felmérték, de ezt nem találták olyan aggasztónak, bár erőteljes melegedést állapítottak meg.
Az Arktisz és az Antarktisz fő különbsége, hogy míg az előbbi szárazföld övezte tenger, az utóbbi tenger övezte földrész.
Az Északi-sarkot a Föld jégsapkájaként is emlegetik, amely alapvető szerepet játszik a Föld éghajlati egyensúlyának fenntartásában, és hatása rendkívül összetett módon az egész bolygóra kiterjed.