A lényegében a civil szervezetek javaslatait befogadó döntéssel végleg kiderült, hogy van lehetőség újabb külső források bevonására és belső források felszabadítására is.
Romokban hever tehát az az érvelés, hogy a BKV üzemi teljesítményét kell megcsonkítani a hiányzó pénz előteremtése érdekében. A feltárt források és következményeik együttesen máris olyan összegekkel segíthetik meg a BKV működésének finanszírozását, hogy végre lehetővé válik Hagyó Miklós szakmailag egyébként is elfogadhatatlan járatritkítási terveinek elfelejtése, és teljesítménycsökkentés helyett ésszerű hálózat-átalakításokkal a meglévő teljesítményszintet legalább megtartó paraméterkönyv kidolgozására kerülhet sor.
A járatritkítások elutasítottsága egyértelmű, soha nem látott egység kovácsolódott össze a tervezett intézkedések ellen: sorra hozzák a tiltakozó és elutasító határozataikat a kerületek, sorra tiltakoznak a szakmai civil szervezetek, a lakosság különböző csoportjait képviselő érdekvédelmi szervezetek, a szakszervezetek, és spontán lakossági tiltakozások is szerveződnek.
A városvezetés hétfői kabinetülésén születik újabb döntés a drasztikus járatritkítási tervek sorsáról. Azonban a Fővárosi Közgyűlés új helyzetet teremtett, ezért itt az ideje, hogy a városvezetés végre kimondja: nem helyezkedik szembe Budapest lakosságával, és semmilyen járatritkítást nem támogat, legyen az akár 1, 3 vagy 6 milliárd forintos csomag.
A feltárt források csak a jéghegy csúcsát jelentik. Bebizonyosodott, hogy az önkormányzat és a BKV háza táján még komoly százmilliókat és milliárdokat lehet találni. Az évek óta változatlan mértékű, ráadásul Szegeddel vagy Debrecennel ellentétben a közös kassza közelébe sem kerülő parkolási díjbevételek pedig további lehetséges forrást jelenthetnek a közösségi közlekedés finanszírozására. A közlekedési rendszer szervezeti felépítését is érdemes újragondolni.
A BKV stabil működése nem az egyik cég ügye a sok közül, hanem az egész város ügye – a Fővárosi Közgyűlés mostani döntései alapján talán végre megszületik ez a felismerés a város vezetőiben is. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy a BKV finanszírozási problémáit nem járatritkítással, hanem a tömegközlekedési járművek forgalmi előnyben részesítésével, a cég felesleges kiadásainak megszüntetésével, a közösségi közlekedésre fordított források növelésével, új bevételi lehetőségek megtalálásával kell megoldani. Ebben a munkában a civil szervezetek teljes támogatásukról biztosítják a városvezetést.
Levegő Munkacsoport
Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
Kiadó: Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
