A bántalmazott fiatalok egyike az MTI-nek elmondta: azzal az akciójukkal, hogy adott jelre elkezdtek takarítani a Hősök terén, jelképesen a szélsőséges eszméket akarták eltávolítani a térről. Amikor azonban seprűvel, porszívóval, légfrissítő spary-vel és felmosó vízzel megjelentek a gárda rendezvényének helyszínén, a gárda szimpatizánsai körbevették, majd szidalmazni és bántalmazni kezdték őket.
A fiatalok a Szépművészeti Múzeum lépcsőjére menekültek, ahol rendőrök védték meg őket a további atrocitásoktól.
Magyarországon az első flashmob, vagyis villámgyülekezés 2003. augusztus 19-én zajlott Budapesten, a Deák téren: akkor az evangélikus templomban megszólaló harangjáték hangjaira minden résztvevő kinyitotta a magával hozott esernyőt, majd a harangszó abbamaradtával összezárták az ernyőket, és távoztak.
A következő flashmob 2003. október 3-án volt a budapesti Nyugati pályaudvar 12. vágányánál. A 706. számú, 15.10-kor induló InterCity-járat elindulásakor a résztvevőknek meg kellett inniuk a helyszínre magukkal hozott kakaót.
Emlékezetes volt továbbá a 2003. október 31-én tartott akció is, amikor a Blaha Lujza téri metrómozgólépcsőn utazva a résztvevők fejjel lefelé tartottak egy-egy újságot, s úgy tettek, mintha olvasnának.
Az egyik legnagyobb és legsikerültebb magyarországi flashmob a 2005. november 9-én tartott akció volt, amikor a budapesti Nyugati téren egy megadott kürtszóra a "flashmobberek" elővették addig rejtve tartott párnáikat, és a földre feküdve alvást imitáltak. A helyszínen megszólaló kürtszóra aztán párnacsatába kezdtek, mígnem egy újabb kürtszó le nem zárta az akciót.
A flashmob előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak.
A flashmob célja a szervezők szemében az emberek megdöbbentése, a virtuális, interneten köttetett kapcsolatok valódi, szemtől szemben megvalósuló kapcsolattá tétele, valamint a puszta szórakozás.
Néhány elemző úgy tekint a flashmobra, mint a modern akcióművészek által megteremtett happening vagy performance egyik hétköznapi alakváltozatára.
Újabb több száz gárdistát avattak a Hősök terén
Több száz gárdista tett esküt szombat délután a fővárosi Hősök terén; a Magyar Gárda parancsnoka és a Jobbik elnöke azt mondta: megduplázták létszámukat, tagjaik most már több mint ezren vannak.
A rendezvény idejére a rendőrség kordonokkal teljesen körbezárta a Hősök terét, az érdeklődők, akiknek száma meghaladta a félezret, scak a gárdisták által megnyitott kapukon mehettek be az elzárt területre.
Az árpádsávos, jobbikos és nemzeti színű zászlókat lobogtató szimpatizánsok tapssal köszöntötték az avatásra katonai alakzatban bevonuló gárdistákat, akik a Szent Korona másolata előtt tettek esküt.
Az újonnan avatott több száz gárdista között egy "senior" és egy "kadét" szakaszt is avattak. Az idős gárdatagok az 1956-os forradalom aktív résztvevői, míg a fiatalok 18 év alatti gárdistajelöltek - mondta Pörzse Sándor újságíró, a rendezvény moderátora.
Az avatás során egy férfi a kordonon kívülről tojással akarta megdobálni a gárdistákat és azok szimpatizánsait, őt a rendőrök vezették el a térről.
Dósa István, a Magyar Gárda főkapitánya az eskütételt követően mondott beszédében úgy fogalmazott: ha a politikai elit "nemzetellenes" politikát folytat, minden erejükkel fel fognak lépni ellene, mert egyre erősebbé válnak, létszámuk és támogatottságuk napról-napra növekszik.
A rendezvényt követően néhány tucatnyi fiatal "ellentüntetésként" jelképesen kitakarította a teret, azt hangoztatva: "kisöprik a náci eszmét a meggyalázott Hősök teréről".
A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése.
A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak. A Magyar Gárda 56 tagja tavaly augusztusban a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét. Előző év október 21-én hatszáz új taggal gyarapodott a Magyar Gárda.
A Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon március 12-én kezdődött el. A Fővárosi Főügyészség a szervezet tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulását követően döntött a feloszlatás kezdeményezéséről.
