A környezettudatos technológiákra átállás a gazdaságnak felhajtóerőt, a tudománynak háttérbázist biztosít, és formálja a közgondolkodást - mondta a szaktárca vezetője a Környezet- és Természetvédő Szervezetek XVIII. Országos Találkozóján tartott előadásában, mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt.

Fodor Gábor szerint a világ megváltozott. Másfél évtizeddel ezelőtt még sokan úgy vélték, a gazdaság és a környezettudatosság egymást kizáró fogalmak, ma már azt látjuk, a környezettudatos technológia óriási üzlet. Hatalmas iparágak épülnek rá, és hatalmas befektetésnek, a gazdaság egyik motorjának számít.

A világban végbemenő változásokat Magyarország sem tudja elkerülni, de nem is kell elkerülnie, vagy elszenvednie, hanem az élére kell állnia. Attól pedig, hogy kis államnak számítunk, nem kell kisebb súllyal kezelnünk a környezet védelmét, hiszen a világ egyik legfejlettebb gazdasági közösségének vagyunk a tagjai - mondta a szabad demokrata politikus.

A miniszter azt mondta: Magyarország egyfajta áttörést ért el több, az úgynevezett "Zöld alkotmányozás keretében". A fenntartható fejlődési, a nemzeti éghajlatváltozás stratégia elfogadása az energiatakarékossági stratégiával együtt olyan fontos a környezet területén, mint amilyen fontos az Alkotmány az ország életében.

Fodor Gábor tárcája munkájáról szólva példaként hozta fel, hogy a létszámemeléseknek köszönhetően idén minden eddiginél több, 280 őr tevékenykedik majd a nemzeti parkok területén, és április elsejétől visszakapja önállóságát az Őrségi Nemzeti Park, amelynek igazgatójává Márkus Ferencet nevezte ki a miniszter.

A tárcavezető beszédével egy időben a környezetvédelmi minisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a "Zöld Forrás" program részeként 200 millió forint keretösszegű pályázatot hirdetnek a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött szervezetek részére a 2003-2008 közötti Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósítására.

Fodor Gábor pécsi előadásában nagy eredménynek nevezte azt is, hogy a környezettudatosság és a klímaváltozás ügye újra politikai ügy lett Magyarországon, mert így annak fontosságát könnyebb megértetni az emberek széles tömegeivel.

Szili Katalin házelnök arról szólt, hogy a közelmúltban kidolgozták a tavaly megalakult nemzeti fenntartható fejlődési tanács szabályzatát. Ennek értelmében egy harmincöt tagú közösség folyamatosan ajánlásokat tehet a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, 2030-ig szóló feladatok végrehajtásához.

Hozzátette: a politikusok, kormányzati szakemberek, tudósok, civilek, egyházak képviselőinek részvételével működő testület hosszú távon nemcsak a fenntartható fejlődést, hanem egy harmonikus társadalom megteremtését is lehetővé teszi.