Aba-Novák a debreceni Modemben

A szervezők kedden Budapesten tartottak tájékoztatót, ahol beszámoltak arról, hogy A barbár zseni című tárlaton Aba-Novák Vilmos képeinek hamisítványai közül is bemutatnak néhányat. A július 6-ig látható kiállítás címe Picassóra utal, aki az 1937-es párizsi világkiállításon Aba-Novák monumentális pannóit megpillantva így kiáltott fel: "Ki ez a barbár zseni?"

Gulyás Gábor, a Modem igazgatója elmondta: a 2006-ban nyílt modern képzőművészeti központban több mint 1300 négyzetméteres térben mutatják be az 1941-ben elhunyt festővirtuóz életművét. Hangsúlyozta, hogy Aba-Novák Vilmos alkotásait egyéni kiállítás keretében legutóbb 1962-ben láthatta a közönség a Magyar Nemzeti Galériában.

Molnos Péter kurátor ismertetése szerint a festmények mintegy 50 magángyűjtőtől, négy külföldi - érsekújvári, római, kaunasi és rigai - gyűjteményből, valamint magyarországi múzeumokból kerülnek a Modem kiállítására.

Az alapvetően kronologikus rendben bemutatandó Aba-Novák-alkotások sorát fotókat, festőpalettát, egy rézkarc születésének fázisait bemutató intim terek bontják meg, de helyet kapnak a művészhez kapcsolódó alkotók művei, valamint Aba-Novák hamisítványok is.

A kiállítás kuriózumaként említette azt a New Yorkból előkerült egyórás színes filmfelvételt, amely Aba-Novák Vilmost alkotás közben mutatja be. Az 1935-ben, a művész New York-i látogatásakor készített művészettörténeti jelentőségű film digitalizált verzióját első ízben láthatja a közönség.
A festő árkádiai, felsőbányai, igali és római képeit, valamint cirkuszi alkotásait felvonultató tárlat keretében falra vetítve helyet kapnak elementáris hatású falképei is, a hamisítványok kapcsán pedig magyarázatok segítik a különbségek megértését - említette az Aba-Novák-kutató.
Kováts Kristóf, Aba-Novák Vilmos unokája felidézte, hogy a rendszerváltás előtt mellőzött művész 1962-es tárlatát a nyitás előtt Ilku Pál akkori művelődésügyi miniszter járta végig ellenőrzés gyanánt.

"Ma nem miniszterekkel kell viaskodni, hanem a bőség zavarával" - fogalmazott a mindössze húsz éves alkotói időszak alatt hatalmas életművet felhalmozott művészre utalva.

Aba-Novák Vilmos (1894-1941) a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Festészetének egyik legfőbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség.

Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon és 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított. 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.