"Nem zárható ki annak az igénye, hogy előrehozott választásokat tartsunk. A politikának a közjót kell szolgálnia, és amennyiben a közjót az szolgálja leginkább, hogy Magyarországon egy erős felhatalmazással bíró kormány kapjon mandátumot arra, hogy megoldja az ország problémáit, akkor mi nem fogjuk ellenezni" - mondta Hock Zoltán.
Nem zárható ki, hogy az előrehozott választásokra már idén sor kerül, a költségvetési törvény vitájáig azonban valószínűleg tud működni a jelenlegi kormány. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a koalíciós felek valahogy megállapodnak a hónap végéig - tette hozzá.
Az MDF politikailag nem támogatna külsőleg egy kisebbségi kormányt, de megvizsgálnák a javaslatait, és ha egyetértenének valamivel, akkor azt megszavaznák a parlamentben. Ilyen lehet a "haláladó", az örökösödési illeték eltörlése vagy az egykulcsos személyi jövedelemadó - mutatott rá.
Hock Zoltán hangsúlyozta ugyanakkor, az MDF nem fogja segíteni a szocialista kormányt abban, hogy hatalmon maradhasson.
Az előrehozott választások lehetőségéről beszélt a hétvégén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is, közvetlenül az előtt, hogy koalíciós válság alakult ki az egészségügyi miniszter távozása miatt.
Az MTI-nek korábban nyilatkozó szakértő szerint egy előrehozott választás esetén akár fél év is eltelhet, mire új kormánya lehet az országnak. Alkotmányjogilag kétféle módon kerülhet sor új választásokra. Az egyik lehetőség az, hogy az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról, ekkor az államfő új választásokat ír ki. A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.
