Az agykutatás etikai kérdései

Az akadémikus annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadást az agykutatás etikai kérdéseiről.

Mint Hámori József kifejtette, a tudomány nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben.
"Harminc-negyven évvel ezelőtt még sokkal kevesebbet tudtunk arról, hogy az agy hogy működik. E fejlődés következtében mindig felmerülnek olyan kétségek, hogy lehet-e úgy befolyásolni az agy működését, ami tulajdonképpen egy korlátos beavatkozást jelent. De szükségesek voltak az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ahhoz, hogy ez a probléma egyáltalán felmerüljön" - magyarázta az agykutató.

Ismertetése szerint azért is fontos foglalkozni ezzel a témakörrel, mert az agykutatás etikai problémái nem annyira ismertek. A genomprojekt kapcsán szabályozták, hogy ne lehessen genetikai vizsgálatok anyagát felhasználni oly módon, hogy ez a személyiségi jogokat csorbítsa, vagy kárt okozzon egyes személyeknek.

"Hasonló szabályozás még nem alakult ki az agykutatásban, de ettől függetlenül vannak olyan alapelvek, amelyeket nem szabad áthágni. Az emberi agy egy olyan különleges képződmény, a személyiségünk fő központja, amelyhez kísérleti alapon csak nagyon korlátozott módon lehet hozzányúlni" - hangsúlyozta a tudós, hozzáfűzve, hogy a kísérlet nemcsak azt jelenti, hogy behatolnak az agyba, az is kísérletezésnek számít, ha pszichológiai tesztet végeznek, vagy az ember pszichés állapotát, lelki működését befolyásoló gyógyszereket próbálnak ki. Ezekkel nagyon óvatosan kell bánni.

Hámori József külön kitért az úgynevezett "agyleolvasó készülékek" (brain reading device) elterjedésére, amelyek az agyban zajló folyamatokat, például a gondolkodást próbálják rögzíteni, s átvinni más egyedekre. Mint elmondta, majmokon végeztek olyan kísérleteket, amelyek során rögzítették, hogy az agy mely területei milyen sorrendben jönnek ingerületbe, ha például az állat meg akar ragadni egy banánt. A komputer rögzíti a folyamatot, s a tárolt adatokat úgy képes átvinni egy másik majom agyába, hogy az ugyanazokat a mozdulatokat végezze el, mint az első majom: megragadja a virtuális banánt.
"Ez véleményem szerint abszolút veszélyes kategória. Itt már majdnem science fictionről van szó, de kétségtelen, hogy sokan érdeklődnek ezen lehetőségek iránt. Miként lehetne például csoportoknak úgy adni utasításokat, hogy megfelelőképp működjön az alanyok agya. Ez szörnyűnek tűnik, de vannak ilyen kísérletek" - mondta Hámori József.

Mint kifejtette, a haditechnika nem ismer kíméletet. Így született meg például az alvásellenes tabletta, amelyet már ki is próbáltak. A készítmény fokozza a katonák harci állapotát, de ami még fontosabb, csökkenti a szörnyűségekkel, agresszióval kapcsolatos esetleges emocionális averziókat, tehát nem sajnálnak meg senkit. Ezen kívül vannak olyan módszerek, amelyek vírusokkal viszik be a veszélyes molekulákat az agyba. Ezeket az agyi működést befolyásoló módszereket szintén kipróbálták már állatkísérletek során.

"Vannak ilyen próbálkozások, amelyek ellen a tudomány, a tudósok legélesebben tiltakoznak" - hangsúlyozta az agykutató.

Hámori József kitért a gyógyászatban elterjedt funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatra, az MRI-re is.

"Ezzel sok mindent meg lehet állapítani, azt is, hogy fennáll-e valamilyen fizikai elváltozás az agyállományban, de a gondolkodást megfigyelő kísérleteket is lehet végezni, vagyis azt megállapítani, hogy az agynak melyik része működik elsősorban. Ezt hazugságvizsgálóként is fel lehet használni. A hagyományos hazugságvizsgáló, a poligráf működése az izzadáson alapul. Ennél sokkal racionálisabbnak tűnik az, hogy amikor hazudik valaki, a prefrontális lebeny egészen más területe jön izgalomba, mint amikor igazat mond. Ezt is meg lehet állapítani funkcionális MRI segítségével" - mutatott rá.

Hámori József ismertetése szerint az MRI segítségével a komputerben el lehet raktározni az agyról készített felvételeket, összehasonlítani a további felvételekkel, majd következtetéseket levonni az illető pszichés állapotáról. Ez nagyon veszélyes lehet akkor, ha egy munkáltató alkalmazás előtt elkéri ezeket az adatokat. Az Egyesült Államokban ugyanúgy, ahogy a genomprojekt esetében ezen adatok felhasználását megtiltották. Van, aki betartja, s van, aki nem. Az MRI-vel és más, úgy nevezett nem behatoló képalkotó technikákkal sok mindent megtudhatunk az agy működéséről, tudományos adatokat tudunk így gyűjteni. Ám amikor személyekről van szó, akkor a probléma egy kicsit másként néz ki, s erre nagyon fontos felhívni a társadalom, a jogalkotók figyelmét" - összegezte az MTA alelnöke.