A festő, szobrász, fotográfus és író Moholy-Nagy László nevét viselő galéria Coco Kuhn, a berlini Temporäre Kunsthalle vezetője szerint a legújabb csúcsa annak az új, "bűvös galéria-ötszögnek", amely Berlin központjában a Kunst-Werke, a belvárosi Schinkel Pavillon, a Contemporary Fine Arts Galéria, valamint a hatalmas méretű Temporäre Kunsthalle mellett a kortárs képzőművészetet képviseli.
Az újonnan alapított Moholy-Nagy Galéria vezetésére Can Togay János, a Collegium Hungaricum igazgatója Baksa-Soós Veronikát, a Ludwig Múzeum volt kurátorát kérte fel. A Moholy-Nagy Galéria két magyarországi fiatal képzőművész, Gerhes Gábor és Roskó Gábor "Achronia: Idő nélkül" című kiállításával nyílt meg.
Can Togay János az MTI-nek elmondta, hogy a galéria megnyitásával első nagy álma teljesült. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a Collegium Hungaricumban egyfajta hármas belső struktúrát képzelt, a legelső állomást jelentő, a képzőművészetet ábrázoló Moholy-Nagy Galéria mellett az intézetalapító Gragger Róbert nevét viselő tudományos műhellyel, valamint a kortárs zenével foglalkozó Ligeti-zenestúdióval.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy a most megnyílt galéria "stratégiai fontosságú." Ennek kapcsán utalt arra, hogy a magyar irodalom berlini sikerei után most a magyar képzőművészetet kell "bevezetni" a német fővárosban. Ami pedig Moholy-Nagy László örökségét illeti, az igazgató hangsúlyozta: az a német-magyar képzőművészeti együttműködés, amely a Bauhaus kapcsán gyakorlatilag a világ élvonalába lendítette a magyar képzőművészetet, leginkább az 1946-ban az Egyesült Államokban elhunyt magyar művész nevéhez fűződik.
Moholy-Nagy László a XX. század elejének azon alkotói közé tartozott, akik a klasszikus művészeti ágakkal és az újnak számító fotográfiával és filmezéssel egyaránt foglalkoztak. Az ő érdeme egyebek között a Walter Gropius által kezdeményezett Bauhaus-mozgalom fotográfiai népszerűsítése.
A Ludwig Múzeum volt kurátora, a Collegium Hungaricum új művészeti igazgatója, egyben a most megnyílt Moholy-Nagy Galéria vezetője, Baksa-Sós Veronika az MTI-nek ugyancsak az intézet három fő szellemi funkcióját emelte ki, utalva a képzőművészet, a zene és a tudomány megjelentetésére. Hangsúlyozta: Moholy-Nagy László azon kevés magyar képzőművészek közé tartozott, akik valóban világhírnévre tettek szert. A róla elnevezett intézet szavai szerint kötelez arra, hogy a galériában a jövőben olyan kiállításokra kerüljön sor, amelyek innovációjukban, kísérleti jellegükben nem az úgynevezett "divatos" műfajokhoz tartoznak. Berlinben - mint utalt rá - több galéria is divatos és érdekes képzőművészetet mutat be.
A Moholy-Nagy Galériával a cél nem az, hogy "ebbe a sorba álljunk be" - jelentette ki Baksa-Sós Veronika, hangoztatva: olyan minőséget kívánnak felmutatni, amellyel a múlt század húszas éveiben a magyar "bauhausosok" - köztük Moholy-Nagy László - jelentkeztek a német fővárosban. "Nagyon szeretném, ha a magyar képzőművészetben lenne legalább öt olyan név, akik három-négy év múlva már Berlinben is otthon érzik magukat, s nevük egyben fémjelzi a magyarországi nagyszerűséget" - fogalmazott az igazgató, aki tíz éven keresztül volt a budapesti Ludwig Múzeum kurátora, s aki ezzel a törekvéssel indokolta Gerhes Gábor és Roskó Gábor meghívását a nyitókiállításra.
A terv szerint a Moholy-Nagy Galéria szinte megszakítás nélkül magyarországi kiállítások helyszíne lesz. A mostani nyitórendezvény május közepéig tart, míg a következő a Moholy-Nagy Egyetem - a régi iparművészeti főiskola - hallgatóinak dizájnkiállítása lesz.
