Hamarosan viszont - ha a kormány elképzelése megvalósul -, a társadalom széles rétegei előtt megnyílik a tőzsde kapuja. Mit kell tudnunk a tőzsdézésről?

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) üzletpolitikai és kommunikációs igazgatóját kerestük meg kérdésünkkel. Tóth Attila meglepő kijelentéssel kezdi a választ: hazánkban mindenki tőzsdézik, akinek van jövedelme és a megfelelő befizetéseket teljesíti nyugdíjpénztára felé, csak esetleg nem tud róla! Ugyanis a nyugdíjpénztár - biztosító - a befizetett pénzt a tőzsdén fekteti be. - Ne értsük félre, a tőzsde nem szerencsejáték, nem hazardíroznak a pénzünkkel! - hangsúlyozza az igazgató.

Ettől persze még tény, hogy nagyon kevés ember él az országban, aki elmondhatja magáról, hogy ismeri a tőzsdét, amely lényegében egy szabályozott piac, ahol vevők és eladók vannak. Azon befektetők köre, akik napi aktivitással kereskednek, csupán néhány tízezerre tehető. Létezik egy nagyobb kör, amelyik megtakarításának egy részét tőzsdén helyezi el, de nem foglalkozik napi szinten az árfolyam alakulásával. Magyarországon speciális helyzet alakult ki, sereghajtók vagyunk a tőzsdézők számát illetően, még a volt szocialista országok között is.

A BÉT igyekszik a társadalom széles rétegének bemutatni a tőzsde működését, hiszen ma már ez az általános műveltséghez is tartozik. Ingyenesen látogatható Tőzsdei Nyílt Napokat tartanak országszerte, ahol az érdeklődők tanfolyamokon és panelbeszélgetéseken hallhatnak egyszerűen és közérthetően a tőzsdéről, a kereskedés fortélyairól. Az előadással párhuzamosan expószerű kiállításokon találkozhatnak a látogatók tőzsdei szakemberekkel, bankok és brókercégek képviselőivel. Továbbá létrehozták az Öngondoskodás Alapítványt, amely arra hivatott, hogy javítsák a pénzügyi ismereteket.

Az igazgató azt is megemlítette, hogy a felmérések szerint a lakosság körülbelül felének van megtakarítása, viszont többségük idegenkedik a tőzsdei befektetéstől. Érdekesség, hogy az alapvetően kockázatkerülő lakosság jelentős előnyben részesíti az ingatlan-befektetést az értékpapírokkal szemben, miközben a fejlett világ számos példát mutatott az elmúlt évtizedekben, hogy az ingatlanpiac legalább akkora kockázatokat hordoz magában, mint a részvényeké. Valószínűleg e tendencia mögött is az információk hiánya, a rossz beidegződések és tévhitek állnak. A magyar emberek döntő többsége rövid távon gondolkodik, kis idő alatt akar nagy haszonra szert tenni.

- Aki a tőzsdén szeretne megjelenni, mindenképpen rendelkezzék olyan pénzösszeggel, mellyel rövidtávon nem tervez - tanácsolja Tóth Attila. - A részvénypiacon nincs garancia arra, hogy az árak emelkedni fognak. Ugyanakkor az általános tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú távon a részvényben történő befektetés előnyösebb és nagyobb hasznot biztosít, mint az egyéb befektetési formák.

- Mekkora összeggel érdemes kezdeni?

- Csakis annyival, amennyire nincs szükségünk holnap, vagy egy hét múlva. Érdemes brókercéghez fordulni, nem árt megnézni, hogy a kiválasztott cég szerepel-e a Pénzügyi és Számviteli Felügyelet honlapján. Aki nagyobb biztonságra törekszik, annak az állampapír ajánlható, illetve kötvényalapok, melyek ugyanakkor szerényebb hozammal kecsegtetnek. Aki nagyobb hozamot szeretne, annak nagyobb kockázatot is kell vállalnia, ez a pénzügyi piacok alaptörvénye. A kockázatvállalóbb befektetőknek bátran ajánlható a részvény.

Részvénybefektetésnél érdemesebb több értékpapírból álló portfóliót létrehozni, a kockázatok mérséklésére. Ez természetesen némileg nagyobb tőkét is igényel. A közvetlen részvénybefektetés komoly odafigyelést és időt igénylő elfoglaltság, aminek az emberek többsége híján van. Nekik ajánlható, hogy bízzák pénzüket befektetési alapokra, ahol szakemberek kezelik professzionális módon a befektetők tőkéjét - kaptuk a tanácsot az igazgatótól.

- A kötvény és részvény tekinthető fizetőeszköznek? Ha adósságunk van, elfogadhatóak az említett értékpapírok?

- Akadálya nincsen, használhatóak valaminek kifizetésére, persze csak az érintettek megállapodása szerint. Az értékpapír is felhasználható fedezetként. Azt viszont tudni kell, hogy a tőzsdei tőzsdei részvényügyleteken elért árfolyamnyereséget húsz százalék adó, míg a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok által fizetett osztalékot tíz százalék adó terheli.