Sztrájkmoratórium a BKV-nál

A szakszervezetek ezt elfogadták, és vállalták, hogy az állam válaszától teszik függővé a következő sztrájkot - közölte Gulyás Attila, a Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnökhelyettese hétfőn este az MTI-vel.

Az elnökhelyettes elmondta, hogy a 17.00 órakor kezdődött, többórás egyeztetésen a Fővárosi Önkormányzat jelen lévő képviselői azt kérték, hogy a szakszervezetek várják meg, amíg megérkezik a válasz a múlt pénteken, a városvezetés által a pénzügy-, a gazdasági és a kancelláriaminiszterhez írt levélben foglaltakra, amelyben érvek sokasága mellett, 18,5 milliárd forintnyi plusz állami forrást kérnek a BKV Zrt.-nek még idén.

A szakszervezeti vezető elmondása alapján Hagyó Miklós legkésőbb csütörtökre ígérte, hogy választ kapnak a városvezetés levelére.

Az egyeztetés a közlekedési társaság menedzsmentje és a szakszervezetek között a paraméterkönyv-tervezet vitájával szerdán délelőtt 10.00 órakor folytatódik - mondta Gulyás Attila.
A másfél tucatnyi BKV-szakszervezet hétfőn üzemkezdettől délután 13.00 óráig tartott munkabeszüntetést. A BKV-sztrájk alatt, a cég alvállalkozóival együtt, a normális szolgáltatás mértékének csak 7 százaléka üzemelt.

A szakszervezetek elsősorban a tervezett csoportos leépítések ellen tiltakoztak a hétfői munkabeszüntetéssel, de hangsúlyozták, hogy a vállalat gazdasági helyzete a "24. órában" van. Úgy látják: hamarosan elkezdődik a vállalat széthullása, felaprózása, a munkafolyamatok kiszervezése, a telephelyek eladása, ami megint leépítésekhez vezet majd.

A tervezett járatritkítások ellen is tiltakoznak és nehezményezik, hogy a paraméterkönyv kidolgozásába sem vonja be őket a cég menedzsmentje. A szakszervezetek fenyegetése szerint, ha a vezetőség nem tudja garantálni, hogy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat és az állam illetékeseinek bevonásával megoldja a társaság finanszírozási problémáit, akkor újra sztrájkba lépnek.

A hétfői sztrájkot megelőző utolsó tárgyaláson a szakszervezetek elutasították a BKV megállapodás-tervezetét. A közlekedési vállalat felajánlotta, hogy eláll a tervezett 300 fős - csoportos - létszámleépítéstől és bevonják a szakszervezetek képviselőit is a paraméterkönyv végső kialakításába. Arra viszont csak ígéretet tudott adni, garanciát nem, hogy az állam és a tulajdonos, a fővárosi önkormányzat bevonásával megoldást talál a társaság finanszírozási gondjára.

Demszky Gábor főpolgármester hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem tudja tovább növelni a BKV-nak nyújtott támogatását, a vállalat pedig az utasok biztonságának veszélyeztetése nélkül nem tud többet megtakarítani. Ezért a fővárosban keletkező személyi jövedelemadóból a jelenlegi 1,2 százaléknál jóval nagyobb részesedést, a BKV évek óta változatlan állami támogatásának növelését, és 18,5 milliárd forint idei, plusz állami forrást sürgetett a főpolgármester.

A BKV-sztrájkkal kapcsolatban a kormány felelősségét firtatta a parlamentben egy azonnali kérdésben Hock Zoltán (MDF), aki arról kérdezte a pénzügyminisztert, hogy a tárca miért nem képviseltette magát a hétvégi sztrájktárgyalásokon, tekintettel arra, hogy a sztrájkolók nem munkabért, vagy a szociális juttatások növelését tűzték ki célul, hanem arra akartak választ kapni, hogy ki tudja nekik garantálni a cég közép távú stabil működését.

Veres János pénzügyminiszter válaszában kiemelte: a kormánynak nincs közvetlen kapcsolata a BKV-val, ezért a Pénzügyminisztérium részvétele a tárgyaláson nem volt lehetséges, és nem is volt kívánatos. Mint megjegyezte, sajátosan értelmezik néhányan a sztrájktörvényt, mert ha amiatt is lehet sztrájkolni, hogy egy cég hosszú távú fenntarthatósági milyen módion biztosított, akkor elég sajátságos helyzetben vagyunk.