Globalizáció és a kultúra védelme

Lévai Katalin, akinek jelentése alapján az EP határozatot fogadott el a szerzői jogok határokon átívelő kollektív kezeléséről s javaslatai beépülnek a bizottsági dokumentumba is, kifejtette, hogy többek között garantálni kell a kulturális termékek (internetes) kereskedelmére vonatkozó szabályok nyíltságát és átláthatóságát, megteremtve a tisztességes piacra jutást, különös tekintettel az audiovizuális és a zenei ágazatra.

A kulturális párbeszéd évében külön figyelmet kell, hogy fordítsunk a sokféleség megőrzésére, a kultúrák közötti párbeszéd erősítésére, a kulturális értékek védelmére, létrehozóik megbecsülésére – érvelt a magyar képviselő.

Kifejtette, hogy a lisszaboni stratégia nem fogja elérni alapvető céljait, ha a kultúrát nem úgy kezeljük, mint annak lényegi részét.

Ugyanakkor, mint az EP Szocialista képviselőcsoportjának romaügyi szóvivője és koordinátora az előkészületben lévő európai roma stratégiának sajnálattal vette tudomásul, hogy a jelentés kevés figyelmet fordít a kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok egymás, illetve tartózkodási országuk közötti kapcsolatában a kultúra közelítő, feszültségeket oldó, rokonszenvet ébresztő szerepére.

A művészetek kiemelkedő szerepet játszanak a kisebbségek integrációjában, emellett anyagilag is támaszt nyújthatnak a tehetséges művészeknek olyan, minden tagállamban jelen lévő, egzisztenciális és beilleszkedési gondokkal küszködő népcsoportok körében is, mint a romák, akik évszázadokra visszanyúló, máig őrzött tradicionális kultúrát hordoznak.