Nekik is kínai

A piaci igények kielégítésére minden nagyobb városban találni fordítói tevékenységre szakosodott céget. Jelenleg mintegy 3000 fordítói irodát tartanak nyilván a kínai ipari és kereskedelmi hatóságok. Ezen kívül még számtalan be nem jegyzett szervezet és egyéni vállalkozó is végez fordítói munkákat. A lassan iparággá vált fordítói tevékenység éves szinten 20 milliárd jüan (mintegy 457 milliárd forint) nyereséget termel.

Az iparág szabályozatlansága miatt számtalan kis cég alacsony árakkal próbál ügyfeleket szerezni, a költségek csökkentése érdekében a legolcsóbb alvállalkozókkal végeztetik el a fordítást, akik hasonló megfontolásokból minimális fizetésért diákoknak adják tovább a munkát. Az ilyen alacsony költségvetéssel készült fordítások sok kívánnivalót hagynak maguk után.

A kínai fordítási irodák három nagy csoportra koncentrálnak, az első csoportba azok a műfordítások tartoznak, amelyek aztán hivatalos könyvkiadókon keresztül kerülnek publikálásra, a második csoportba a külföldi termékek műszaki leírásai, használati utasítások, és a különböző kínai vállalatok külföldi partnereinek szánt brosúrái tartoznak, végül a harmadik csoportba a kínai kormány nemzetközi kapcsolatok ápolására kiadott nyomtatott tájékoztatói tartoznak.

A legkevesebb probléma a műfordításokkal van, jóllehet a nyolcvanas években kiadott könyvek sokkal jobban sikerültek a kilencvenes évek elején megjelent kiadványokhoz képest, mikor is a nagy kiadók egyre nagyobb számban kezdték megjelentetni a külföldi könyvek kínai változatát.
A kiadók közötti versengés következtében az irodák a fordításra szánt időt próbálták lerövidíteni, mégpedig a fordító sürgetésével, vagy egyszerre több fordítónak adták ki ugyanazt a könyvet. Egy átlagos vastagságú könyv külföldi bemutatója után néhány hónappal már a boltokba került a kínai változat.

A műszaki fordításoknál az alacsony árak mellett még a szakértelem hiánya is rontja a helyzetet, a szakkifejezések félrefordítása és a nyelvtani hibák szinte mindennaposak, a minőséget pedig nyelvtudás hiányában gyakran a megbízó sem tudja ellenőrizni.

A kínai társadalomban a fordítói munka még nem tartozik a gondos és odafigyelést igénylő szakmák közé. Az emberek többsége még nem tudja, mi a különbség a szöveghű, aprólékos gonddal elkészített és a silány fordítás között.

A jelenlegi helyzet megváltozására egyelőre nem sok esély látszik, jóllehet a kínai szabványügyi hatóságok rendelkeznek a fordításokra vonatkozó szabályozással, és a nemzeti ipari és kereskedelmi hivatal adja ki a fordítói irodák működési engedélyét.

Az olimpiára készülő Pekingben a nyelvtani szempontból hibás feliratok javítására tavaly ősszel indítottak kampányt a kínai hatóságok. Az akció keretében elsősorban a cégtáblákat, utcaneveket és hirdetéseket vették célba.