A Fidesz elnöke tavaly szeptemberben a Magyar Nemzet online kiadása szerint többek között azt nyilatkozta: az "Új Baloldal" elfoglalta a szocialista pártot, az "Új Baloldal" emblematikus figuráinak pedig a miniszterelnököt, az uniós pénzek szétosztásáért felelős minisztert - aki ekkoriban Bajnai volt - és a "Zuschlag Jánosokat" nevezte. Továbbá hozzátette azt is: az állami, unós pénzeket "maffiamódszerekkel" osztják szét, tüntetik el.
Az emiatt indított perben Bajnai Gordon egymilliós nem vagyoni kártérítést követelt Orbán Viktortól.
A felperes jogi képviselője a korábbi tárgyaláson többek között azzal érvelt: a véleménynyilvánítás
szabadsága nem terjedhet addig, hogy ügyfelét megpróbálják befeketíteni, valótlan tényállításokkal úgy beállítani, mintha bűncselekmények elkövetésének részese lenne.
Az alperes jogi képviselője ugyanakkor azt fejtegette: a felperes tévedett, amikor úgy vélte, Orbán Viktor tényállításokat tett, holott az alperes csupán közszereplőként fogalmazta meg politikai véleményét azzal az uniószerte közismert jelenséggel kapcsolatban, hogy problémák vannak az EU-s pénzek szétosztása körül. Ám, Bajnai Gordonnal közvetlenül összefüggő tényállítást nem tett Orbán Viktor, nem állította, hogy a miniszter ellopott volna bármiféle pénzt.
Az FB csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletének szóbeli indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a kifogásolt kijelentések politikai vélemények, a szabad véleménynyilvánítás pedig kiemelt jog, csak kivételesen indokolt esetben korlátozható. A politikai véleménynyilvánításnak szinte korlátlanul tág teret kell adni, csak a tudatos gyalázkodás lehet alapja a jogsértés megállapításának. Jelen perben pedig éppen két közszereplő áll szemben egymással.
A bíró hivatkozott egy legfelsőbb bírósági döntésre is, mely szerint, aki társadalmi, politikai, művészeti, tudományos kérdésekben nyilvánosság elé tárja a véleményét, annak számolnia kell azzal, hogy nézeteit bírálják, ellenvéleményt fogalmaznak meg. Az így kifejtett nézetek helytállóságáról nem a bíróság hivatott dönteni.
A bíró megjegyezte: a viták stílusa lehet elszomorító, de ez jogsértés megállapítására nem adhat alapot.
A bíró hangsúlyozta azt is, hogy a kifogásolt vélemények valóságtartalmát nem vizsgálta, az ítéletben arról nem döntött, hogy a vitázók közül, úgymond, kinek van igaza, csupán azt állapította meg, hogy véleménynyilvánítás történt, ezért jogsértés nem állapítható meg.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a Bajnai kontra Orbán személyiségi jogi per.
