Csepeli György előadásában hangsúlyozta: sok módszert alkalmaztak már az évszázadok alatt, a kirekesztéstől egészen a társadalomtól való elzárásig, de az egyelőre legjobbnak látszó megoldás az önsegítés.
Egy módszer sem lehet ugyanis olyan hatékony, mint az, amikor saját problémáját az érintett egy hasonló gondokkal küzdővel oszthatja meg, és azon együtt lesznek úrrá - tette hozzá.
Mint felidézte, ennek a hatására alakultak az önsegítő csoportok még a hetvenes évek végén. Ezek a közösségek kis létszámmal jöttek létre, elmosódott bennük a segítő és a segített szerepe, bárki csatlakozhatott névtelenül, és a csoportok önmagukat irányították. A módszer bevált. Aki egyszer eldöntötte, hogy csatlakozik, a pozitív hatások miatt nem hagyja el társait.
A szakember szerint ebben a terápiában jelenthet áttörést az internet. A világháló használatával ugyanis lehetőség van a teljes anonimitásra és a gyakoribb kapcsolatfelvételre, sőt az is elérhetővé válik, hogy esetleg a világ különböző pontjairól kapjon segítséget az, akinek erre szüksége van. Ezzel tehát megszűnik az időbeli és helybeli kötöttség, a segítség mégis adott, tehát a csoport megtartotta eredeti előnyeit.
A fogyatékosságból az egészséges társadalom is profitál - állította meg előadásában a Szegedi Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének vezetője, aki példaként a hangos könyvek terjedését említette. Z. Karvalics László kiemelte, hogy a hangos könyveket az ötvenes években a látássérülteknek fejlesztették ki, de később, az ezredfordulón azok egy új tanulási módszer alapjaivá váltak. A hangos könyvek jelenleg reneszánszukat élik, kiadásuk az óriási igény miatt több százmillió dolláros üzletté vált - tette hozzá.
Mint mondta, szintén nagy lehetőségeket adott a világnak Oscar Pistorius dél-afrikai atléta, akinek amputálták a lábszárát, de a futó a karbonszálas művégtag kifejlesztésével végül sikert sikerre halmozott. Az ötletet továbbgondolva hamarosan megszületett az úgynevezett exoskeleton, amely egy sajátos, mozgást segítő külső vázszerkezet, s amelyet a katonai célok mellett komolyan használnak például a japán egészségügyben, betegek mozgatására.
Tehát a fogyatékossághoz rendelt segédeszközök java részben használhatók az egészséges környezetben is - mutatott rá az egyetemi docens.
