Együtt az egészségért
Legföbb értékünk, egészségünk védelme egyéni és közös felelősség. E felismerést akarja tudatosítani az EgészségPorta Egyesület, amely elsőként a kistérségekben élők összefogását igyekezett megszervezni, pályázattal is segítve a térség egészségfejlesztési
2008. április 11. péntek 08:51 - Hírextra
Az EgészségPorta Egyesület (EPE) 2006-ban alakult, kiforrott szakmai programmal. Legfőbb célja az egészség, mint érték fogalmának népszerűsítése, üzenete pedig az, hogy az emberek saját maguk felelősek egészségükért, amiért tenni kell, lehetőleg közösségi szinten, mert ezt csak partnerséggel lehet eredményesen megvalósítani.
Hanusz Klára, az egyesület elnöke fogalmazott így, s azt is hozzátette, hogy 2007 elején hirdették meg a Partnerség az egészségért pályázatot, mert szerettek volna partnernek tudni olyan kistérségeket, amelyeknek lakói hajlandóak velük együtt kipróbálni az általuk kidolgozott szakmai módszert.
Az EPE ezzel a pályázattal a szakemberek, önkormányzatok, kistérségek, egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények, gazdasági társaságok, az egészség megőrzésében elkötelezett civil szervezetek számára teremtett összefogást a Népegészségügyi Program végrehajtása, az életminőség javítása érdekében.
A pályázaton elnyerhető támogatás kiterjedt csoportos szakmai tanácsadásra, hálózatépítésre, konzultáción való részvételre, az elkészült tervek megbeszélésére, mely során programok készültek. A pályázattól azt is várják, hogy a résztvevők olyan felkészültségre tegyenek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a helyi fejlesztési tervek uniós szintű elkészítésére is tudjanak vállalkozni, ezáltal képesek legyenek az életminőséget javító szakmai programok forrásteremtéséhez szükséges pályázatok megírására.
Hanusz Klára elmondta: az egyesület alapításának az volt az előzménye, hogy 2005-ben az Országos Alapellátási Intézet, az Egészségügyi Minisztérium, az EGIS Gyógyszergyár támogatásával faluszűrési program indult. Eljutottak 12 kistérségbe úgy, hogy szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése céljából rizikószűréseket végeztek, a háziorvosok közreműködésével, de bekapcsolódtak a helyi kistérség egyéb részvevői és az önkormányzatok is. A program végére példás összefogás alakult ki, és a kistérségek jelezték: tovább akarnak menni ezen az úton.
- Csakhogy nem volt olyan fórum, amely társadalmi szinten képes lenne ágazatközi munkára összefogni azokat az embereket, akik a saját területükön jól végzik a munkájukat. Mi azt gondoltuk, hogy a népegészségügy olyan társadalmi összefogást kíván, amelynek a megszervezését valamilyen formában fel kellett valakinek vállalnia - fűzte hozzá az egyesület elnöke, hozzátéve: - Azt tudni kell, hogy működik egy népegészségügyi tárcaközi bizottság, tehát a szakmai programokat egyeztetni kell. Ami hiányzik, az a gyakorlati megvalósítás. Tehát amikor elmegyünk egy kistérségbe, vagy bármelyik községbe vagy városba, akkor azt látjuk, hogy a népegészség nem csupán egészségügyi probléma. Az egészségügynek azt kell felvállalnia, hogy ennek a programnak a szakmaiságát biztosítsa. Ezt a minisztérium biztosítja, hiszen van népegészségügyi program, indulnak alapellátási, járóbeteg-ellátási programok. Amikor arról beszélünk, hogy népegészségügy, az egy kicsit több, kicsit más, szélesebb.
- Hogyan szervezték a pályázatot?
- Ötvenkét kistérség jelentkezett, a közülük kiválasztott tizenhéttel egy éve dolgozunk együtt. Mi szakmai támogatást ígértünk ahhoz, hogy segítünk nekik egészségképet és egészségtervet létrehozni, ami aztán beilleszkedik a térség egészségfejlesztési tervébe.
- Egy kistérségen belül konkrétan hogyan valósul meg a program?
- Vegyük példaként a talán a legnagyobb teljességre törekvő kistérséget, Tamásit. Volt egy felkészítő, amire meghívót kaptak a kistérségből a polgármesterek, háziorvosok, kórházi vezetők és a kistérségi iroda munkatársai. Az első feladat az volt, hogy ki kellett alakítani a helyi menedzsmentet, amely felkészül arra, hogy egészségképet készítsen, és az ehhez szükséges tennivalókat megszervezze. Ezután összeállítottak egy cselekvési tervet, ami több fázisból állt. Az első fázisban adatokat kellett gyűjteni a térségről, a másodikban el kellett végezni a lakosság egészségfelmérését. Hogy még pontosabb legyen a kép és mérhető legyen a program, a háziorvosokat bevonva rizikószűréseket tartottak. Egy cég támogatásával a férfiak prosztatarákjával kapcsolatos szűrésekre is lehetőség nyílt. Ezzel egyidejűleg egészségnapokat is szerveztek. Mindezekből, amikor az egészségkép elkészült, akkor nekik egészségtervet kellett készíteni, amelynek illeszkedni kellene a térségi fejlesztési programokhoz, mert a finanszírozást és a megvalósításhoz a tőkét onnan várhatják majd.
- Hogyan mérik az adott kistérségben a változást?
- A háziorvosi alapellátásban jogszabályi kötelezettség, s egyben lehetőség, hogy a háziorvos a hozzá tartozó páciens egészségi állapotát nyomon kövesse. Részben megváltozott a társadalombiztosítás által finanszírozott alap-szűrővizsgálatoknak a rendszere, illetve jogszabálya, mely révén egy adatkövető rendszer is felépül. Tehát nem mi vagyunk azok, akiknek három év múlva mérni kell a változást, hanem maguk a kistérségek lesznek arra képesek.
Hanusz Klára szerint három-öt éven belül eredményt hoz az összefogással elindított program, de azt látják, hogy az adott kistérségekben már az egy éve tartó folyamatnak is van eredménye.
- Csoportok és tenni akaró, elkötelezett közösségek jöttek létre, akik a maguk ügyének érzik a helyi egészségjavítást és a helyi életminőség javítás folyamatát - összegzi végül a kezdeményezés eddigi eredményeit az egyesület elnöke.
Forrás: MTI