Korom Gábor már a beszélgetés kezdetén megjegyzi: a kutyák képzése mellett érdemes lenne szót ejteni a gazdák képzéséről is. Véleményét így indokolja:
- Egy kutya minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit elvárhatunk tőle. Azért nem tudjuk rajtuk mindig számon kérni, mert nem állunk a tekintélynek azon a szintjén, hogy szót fogadjanak nekünk. Az ember, amikor elszakadt a természettől, a kutyához való viszonya is megváltozott. De ha képes arra, hogy saját gyengéit, hibáit észrevegye, akkor ezeket korrigálhatja, s ez az állatokkal való viszonyára is érvényes. Tudjon megfelelő módon viselkedni a kutyájával - mint például a még ma is a természet közelében élő pásztorok. nemcsak a kutyának gazdájához, hanem az embernek is meg kell tanulnia alkalmazkodni az állat ösztönéhez, meg kell találni a megfelelő kommunikációs formát. Mi ehhez igyekszünk hozzásegíteni a gazdákat.
- Azért fontosnak tartja a kutyák motivációs kiképzését is...
- Amikor a kutyát oktatni akarjuk - például vezényszóra menjen fel egy lépcsőfordulóig és ott várakozzon - akkor a kényszer helyett helyesebb, ha a kutyánál egy belső hajlamot fejlesztünk ki, abba az irányba, hogy ő tanulni akarjon, figyeljen ránk. Egyfajta együttműködés kiépítéséről van szó. Ez megjelenhet belső vagy külső motiváltságban. Mi az iskolánkban az úgynevezett klikker módszerrel dolgozunk, a kondicionált megerősítéssel. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos hanghoz, vagy jelhez kötünk egy kellemes élményt. Egy klikkelő - kattanó - hanghoz például kap egy falatot kedvenc táplálékából. A jel azért van beépítve a jutalom elé, mert ennek segítségével sokkal könnyebben lehet kommunikálni.
- Ön egy olyan kutyás kultúrát tart kívánatosnak, amelyben a kutyatartó és környezete is jól, biztonságban érezheti magát. Ez talán könnyebben elérhető egy kertes házban, mint egy panellakás tizedik emeletén.
- Gazdától függ. Tapasztalataim azt mutatják, hogy sokszor jobb dolga van a lakásban tartott kutyának, mint kertben élő társának. Ugyanis a lakásban élő kutya több törődésre számíthat, többen és gyakrabban foglalkoznak vele, a kertben élő viszont "csak elvan", este megkapja az ételt, s gazdái ezzel - szerintük - le is tudták az állat iránti felelősséget. Persze ez nem általános jelenség, de gyakran előfordul. Viszont nagy baj, ha a lakásban tartott kutyát elhanyagolják. Energiáját nem tudja leadni, egészségtelen feszültségben él. A lakásban tartott kutyának is létszükséglete a rendszeres és elégséges mozgás.
Korom Gábor örömmel állapította meg, hogy ma már hazánkban is terjedőben van a kulturált kutyatartás. Népszerűek a kutyaiskolák, ami azért is fontos, mert szocializációs teret biztosítanak a kutyák számára.
A tragédiákhoz vezető kutyatámadásokról úgy vélekedik a szakértő, hogy ritka, amikor a kutyát lehet felelőssé tenni a támadásért. Az állat viselkedéséért elsősorban a gazdája felelős! Már csak azért is, mert ha a kutyának hajlama van támadásra, erőszakra, azt tulajdonosának már a kutya kölyökkorában fel kell ismernie. Ha pedig észleli, tud segítséget kérni, elsősorban olyanoktól, akik a kutyák oktatásával foglalkoznak. Természetesen léteznek olyan kutyák, melyeket a legszakszerűbb neveléssel, képzéssel sem lehet kezessé, megbízhatóvá varázsolni, de a normálisan tartott állatok között a számuk elenyésző. Jellemzően a rossz, felelőtlen tartási körülmények és a kutyák helytelen kezelése okozza a tragédiát. Tömören: amilyen a gazda, olyan a kutyája.
