Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter szerint az Út a munkához program célja, hogy ösztönözze a munkavállalást, aktivizálja a munkaerőpiacról átmenetileg vagy tartósan kiszorult embereket, és a juttatásokat, segélyeket az egyén által teljesített feltételekhez, munkavégzéshez, munkakereséshez vagy tanuláshoz kösse.

Mint mondta, a magyar munkaerőpiacon alacsony a foglalkoztatottak aránya és az aktivitási ráta, miközben egyes területeken munkaerőhiány van. Tavalyi adatok szerint a 15 és 64 év közötti korosztályból közel 2,5 millió ember inaktív, ebből 700 ezren idő előtt mentek nyugdíjba, 350 ezer az egyéb okból nem aktív, 430 ezer a regisztrált álláskeresők száma - mondta a miniszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta drasztikusan csökkent az alacsony képzettséget igénylő munkák iránti szükséglet, ezért sokan - köztük sok roma - kiszorultak a munkaerőpiacról és segélyekből élnek.

Lamperth Mónika szerint ezért bővíteni kell a munkavállalásra ösztönző programokat, és csökkenteni a legális foglalkoztatás gátoló akadályokat, valamint kiemelt cél, hogy a munkára képes és hajlandó rendszeres szociális segélyben részesülők a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamilyen közfoglalkoztatási formában.

A kormány egyszerűsíteni akarja az alkalmi foglalkoztatás szabályait, és meghatározott időre ki akarja zárni az álláskeresési és a szociális támogatásokból azokat, akikről a munkaügyi ellenőrzések során kiderül, hogy feketefoglalkoztatásban vesznek részt. Emellett - folytatta - a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben három évre járulékmentességet kapnak azok a munkáltatók, akik szociális segélyből élőket vesznek fel, ebben a programban évente 10 ezer fő hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatására számít a kormány.

Hiller István oktatási miniszter arról beszélt, hogy az Új tudás és közművelődés program évente 130-140 milliárd forint pluszt jelent az ágazatnak, ennek kétharmada uniós támogatásból, egyharmada az állami költségvetésből származik majd.

Mint mondta, a program egyik alappillére a bölcsődei, óvodai és védőnői rendszer fejlesztése, korszerűsítése. Három év alatt háromszáz fővel, és évente 350 millió forinttal akarják bővíteni a védőnői szolgálatot, míg a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítésére és korszerűsítésére évente 5 milliárd forintot kíván fordítani a kormány három évig, a fenntartásra pedig 2009-től 1,3 milliárdot.
A program második pillére az esélyegyenlőség és az integráció, harmadik fontos eleme a tehetséggondozás és a kollégiumok fejlesztése, negyedik a közoktatás tartalmi fejlesztése, ötödik pedig a pedagógus mesterség presztízsének növelése.

Ez utóbbi érdekében az átlagosnál nehezebb körülmények között dolgozó, vagy kiemelkedően teljesítő tanárokat és az intézményvezetőket külön pótlékban részesítik - tette hozzá.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy az Új tulajdonosi program a gyarapodás és a polgárosodás programja, célja, hogy a lakosság széles rétegét juttassa kedvezményesen - árkedvezménnyel, adókedvezménnyel vagy részletfizetéssel - állami vállalatok tulajdonrészéhez. Az államtitkár szerint a programmal azt akarják elérni, hogy az emberek a tulajdon huzamosabb megtartásában legyenek érdekeltek, így a részvények idő előtti eladása esetén vissza kellene fizetniük a kedvezményeket. Mint mondta, a programban részt vevő társaságok munkavállalói zártkörű kibocsátás révén is tulajdonhoz juthatnának.

Keller László szerint a program a növelné a lakosság megtakarítási hajlandóságát, elősegítené az öngondoskodó polgárság kialakulását, míg a tőzsdére bevezetett állami vállalatok hatékonysága nő, és élénkül a tőkepiac.