Hasonló rengéssorozat már hétszer fordult elő a területen az elmúlt tizenkét évben, de kisebb erősségűek voltak, és mindig a kéreglemez széléről indultak ki, feltehetően magmakitörés következtében. Ez most kizárható. De nem ez az egyetlen ok, amiért elgondolkodtató a jelenség. Máskor egy nagyerejű első rengést többnyire egyre kisebbek követnek, majd lecseng a folyamat - most viszont az első, április 7-i 5,4-es erősségű rengést követően egész héten át folytatódott a szeizmikus aktivitás. A rengések közül még legalább kettő érte el az ötös erősséget, míg közben számtalan kisebb rázta meg a vidéket.
A tengerrengéseket alig, vagy egyáltalán nem lehet érezni a szárazföldön, hiszen a Csendes-óceán mélyén keletkeznek. A kutatók úgy szereztek róluk tudomást, hogy 17 éve monitorozzák az óceánt a tengerfenéken elhelyezett hidrofonokkal, amelyeket még a hidegháborúban használt a hadsereg a tengeralattjárók felderítésére. Segítségükkel nemcsak a mélytengeri földrengéseket észlelik, hanem hangok egész szimfóniáját - jéghegyek mozgását, bálnák, pingvinek, elefántfókák és más tengeri fajok hangjait.
A kutatók most vízmintákat szándékoznak venni a területről, hogy megállapítsák, hogy tektonikus vagy hidrotermikus eredetű-e a jelenség. "Mindenképpen elgondolkodtató, hogy a kéreglemez közepén történik az egész" - vélekedik Dziak.
