"Budavári Palotából csak egy van, az az utóbbi években mégis a külföldi turisták kilátóhelyévé süllyedt" - kezdte beszámolóját Szamkó Katalin, majd hozzátette, az elmúlt évtizedekben nagyon kevés forrás jutott a terület fejlesztésére. Ezért is fontos, hogy a palota környékének rendbetételét a kormány a kiemelt unós projektek közé sorolta.
A legfeljebb 10 milliárd forintos európai uniós támogatásból újjászülethet az egykori Honvéd Főparancsnokság, a Csikós udvar alkalmassá válhat lovasbemutatók megrendezésére, új funkciót kaphat a Nagyrondella, megújulhat a szabadtéri színpad és a Szent György tér - sorolta a Várgondnokság Kht. ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: magánerős befektetések egészítik ki az uniós projektet, ilyen a jövő májusban átadandó mélygarázs és a Várbazár felújítása. Utóbbival kapcsolatban Szamkó Katalin elmondta, a Foundation Kft.-vel már létezik egy előszerződés, amelyben a cég vállalta, hogy felújítja a műemlék épületet, cserébe 60 évre ingyenes használati lehetőséget, majd további 30 évre bérleti opciót kap.
Vági Márton, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke a bizottság több tagjának kérdésére megerősítette: a kormány februárban kitolta az eredetileg április 15-i határidőt, így a projekt megvalósíthatósági tanulmányát december 15-ig kell hozzájuk benyújtani.
Szamkó Katalin tájékoztatása szerint a megvalósíthatósági tanulmánnyal várhatóan augusztus 26-ra készülnek el.
Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere a meghallgatáson azt nehezményezte, hogy kerületi polgármesterként sem tud elegendő információhoz jutni a projekttel kapcsolatban, többek között a benyújtási határidő módosításáról sem értesítették. "Ez örvendetes, mert úgy tűnt, a megvalósíthatósági tanulmány nincs megfelelően előkészítve, másrészt bebizonyosodott, azok határozzák meg a szabályokat, akik maguk is a játék részei" - jegyezte meg.
A polgármester hozzátette: a kormány egy rendelettel a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú ügyek közé sorolta a budavári projektet, így az önkormányzat szakhatóságainak nem marad lehetőségük az ellenőrzésre. Nagy Gábor Tamás hiányolta a döntés indoklását, valamint alkotmányjogilag is kérdésesnek tartotta azt.
A Várbazár ügyéről szólva a polgármester nehezményezte, hogy az igen rossz állapotban lévő épület kimaradt a rekonstrukciós projektből, és megemlítette, hogy a Foundation Kft. évek óta nem tud végleges építési engedélyt felmutatni a területre, valamint az államkincstár a cég üzleti terveit is hiányosnak minősítette. Hozzátette: a jelenlegi tervekbe nem feltétlenül a legsürgősebb ügyek kerültek be, elmarad például a rossz állapotú macskaköves útburkolatok felújítása.
Vági Márton válaszában elmondta, a kormány 30-35 uniós projektet nyilvánított kiemelt fontosságúvá, ezzel megcélozva azok gyorsabb lebonyolítását.
Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke bejelentette: szervezete megpályázta a Honvéd Főparancsnokság épületét, hogy az a Magyar Vidék, Tájak, Régiók Háza lehessen. Elmondása szerint azonban a szakminisztériumoktól még nem kapott választ.
"Nehéz jót tenni valakivel, ha nem egyeztetünk vele" - kezdte felszólalását Szatmáry Kristóf (Fidesz), de hozzátette, azért optimista a projekttel kapcsolatban. A képviselő két kérdést tett fel: milyen kritériumok alapján nyilvánítanak egy projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúvá, valamint, igaz-e, hogy egy mélygarázsépítés érdekében egy 700 éves fal egy részét le kellett bontani?
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) arról érdeklődött, mi lesz a funkciója az újjáépített Honvéd Főparancsnokságnak és a szabadtéri színpadnak.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke válaszában beszámolt arról, hogy egy uniós projekt kiemeltté nyilvánításához annak országos jelentőségűnek kell lennie, és nagyságrendjében túl kell lépnie a szokásos pályázati kereteket.
Válaszában Szamkó Katalin elmondta, a kérdéses mélygarázs építésénél egy középkori kortinafal föld alatti részéhez kellett hozzányúlni, de ez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével történt.
Mint mondta, a korábbi Honvéd Főparancsnokság jövőbeli funkciója még kérdéses, a szabadtéri színpad a tervek szerint nyelvtudás nélkül is élvezhető produkcióknak ad majd otthont, például vígoperáknak. Az igazgató hozzátette: nem elsősorban a turisták számát, hanem a számukra nyújtott szolgáltatások színvonalát kívánják növelni.
