A tárlat Kokoschka emigrációban, Prágában, Londonban és választott hazájában, Svájcban készült műveire koncentrál, így a művésznek mintegy 200 alkotása látható, köztük 44 olajfestmény, valamint 160 akvarell és grafika. Az anyagból 45 munka az Albertina saját gyűjteményéhez tartozik - olvasható a múzeum honlapján.

Oscar Kokoschka 1934-ben Prágába költözött, megismerte leendő feleségét, Olda Palkovskát, portrét festett Masarykról, drámát írt Comeniusról, majd 1938-ban feleségével együtt a nácizmus elől Londonba menekült. Pénzhiány miatt főleg akvarelleket festett, de befejezett néhány nagyméretű képet, mint a Vörös tojás, az Anschluss - Alice Csodaországban, a Loreley és az Amiért harcolunk címűt. 1947-ben megkapta a brit állampolgárságot.

A háború utáni bécsi tárlatát kiállítások sora követte Európában és az Egyesült Államokban. Kokoschka folytatta a portré- és tájképfestést, életében először viszonylagos jómódban. 1953-ban Svájcba költözött, több falikárpitot és színházi díszletet tervezett, litográfiákat készített.

Az 1956-os magyar forradalom idején Magyarország megsegítéséért olyan plakátot készített, amelyen egy anya tartja karjában halott gyermekét. Életem című önéletrajzi kötete 1964-ben jelent meg és magyar nyelven is kiadták. 94. születésnapja előtt pár nappal, 1980. február 22-én halt meg Villeneuve-ben.

A pöchlarni születésű fiatalember a bécsi iparművészeti iskolában rajzot, litográfiát és könyvkötészetet tanult, később főként tájképeket festett, mellette színdarabokat írt, ezek az expresszionista dráma előfutárai voltak.

Egy évig Berlinben élt, ott volt az első kiállítása is, majd visszatért Bécsbe, beleszeretett Gustav Mahler zeneszerző özvegyébe, Alma Mahlerbe. 1914-ben szakítottak és Kokoschka a világháború kitörésekor bevonult katonának, súlyosan megsérült, Bécsben és Drezdában ápolták. Ott is írt és színpadra állított három drámát. 1920-ban készített drezdai kiáltványában elítélt minden militáns politikát.

1924-től európai, észak-afrikai és közel-keleti utazásokat tett, majd 1931-ben visszatért Bécsbe. Három év múlva kezdődött Oscar Kokoschka önkéntes száműzetése, majd az új haza meglelése Svájcban.