A jogorvoslati jog garantálásáról

Dr. Szabó Máté ombudsman annak nyomán kérte fel a minisztert, hogy egy panaszos beadványában előadta: a Gödöllői Városi Bíróság tiltott kéjelgés szabálysértése miatt 30 nap elzárással sújtotta. Ekkor a panaszos tizedik hetes terhes volt és erre tekintettel kérte, hogy szakítsák félbe az elzárását. A bíróság azonban elutasította a kérelmét, ezzel pedig nem adta meg neki azt a jogot, hogy a magzata sorsáról döntsön. A terhesség megszakítását azért kezdeményezte volna, mert nem volt fedél a feje fölött és már egy kiskorú gyermek eltartásáról is gondoskodnia kellett. A panaszos jelenleg szülés előtt áll, lakhatása továbbra sem megoldott.

A bírói végzés indokolása szerint "...a bíróság tájékoztatja az eljárás alá vont személyt arról, hogy a bíróság nem nyújt segítséget olyan – egyébként törvényben, bizonyos körben meghatározott és engedélyezett – deviáns magatartás végrehajtásához, mely a magzati élet kioltásához vezet, s az általános erkölcsi felfogás szerint elítélendő. A gyermek megszületését követően, abban az esetben ha az eljárás alá vont személy a neveléséről gondoskodni nem tud, lehetőség van örökbe adásra. Mindezek alapján a bíróság a kérelmet – a szabálysértésekről szóló törvény 115. § (2) bek. alapján – elutasította." A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az ombudsman mindezzel kapcsolatban megállapította, hogy a terhesség megszakításának lehetőségét az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén - a terhesség 12. hetéig - a magzati élet védelméről szóló törvény biztosítja. Az Alkotmánybíróság egy 1998-as határozata szerint nem alkotmányellenes, ha a törvény az állapotos nő súlyos válsághelyzetében lehetővé teszi a terhesség-megszakítást. A szabálysértési törvény úgy rendelkezik, hogy a bíróság egészségi, családi vagy más fontos okból engedélyezheti az elzárás elhalasztását vagy félbeszakítását. Ha pedig kórházi gyógykezelés szükséges, az elzárást - mérlegelés nélkül - félbe kell szakítani.

Az ombudsman hatáskörét szabályozó törvény értelmében a bíróság nem tekinthető hatóságnak, ezért az országgyűlési biztos hatásköre nem terjed ki a bíróságok eljárásának, döntéseinek a vizsgálatára, a konkrét bírósági döntést így nem vizsgálhatta felül. A panaszos ügyében arra volt lehetősége, hogy a felhívja az igazságügyi és rendészeti miniszter figyelmét, garantálják a szabálysértésekkel kapcsolatos bírói döntések elleni jogorvoslati lehetőséget. A miniszter pedig megállapította, hogy a szabálysértési törvény legközelebbi módosításakor szükséges az elzárás elhalasztásával illetve félbeszakításával kapcsolatos döntések elleni jogorvoslati jog megteremtése, mert a törvény nem tesz eleget az Alkotmányból fakadó követelményeknek.



Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala