Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház színművésze az őrségi Magyarföld polgármestere, a Barátok közt sorozatból megismert Halász Gábor pedig a 214 lelkes Kiskutast irányítja. Ezúttal Rátóti Zoltánnal beszélgettünk.

A budapesti Nemzeti Színház művésze kilenc éve, fából épített egy házat az Őrség déli szegletében elterülő, mindössze 36 állandó lakosú faluban. Nyaranta azonban megtöbbszöröződik az itt élők száma, hiszen ilyenkor hosszabban is itt tartózkodnak a távolabb élő ingatlantulajdonosok. Jó néhányan Budapestről járnak a fővárostól 260 kilométerre lévő Magyarföldre, de vásárolt itt házat Olaszországban élő házaspár is. Rátóti Zoltán elmondja: színész barátai is szívesen jönnek a faluba. A Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter házaspárnak szintén van már itt háza, de például Dörner György régóta hiába keres eladó területet.

- Hogyan jut eszébe egy színésznek, hogy polgármester legyen?

- Akkor is meglehetősen tevékenyen részt vettem a település életében, mielőtt jelöltettem magam. Pusztán jókedvből, mert éreztem, hogy itt látszata van annak, ha az ember valamit tesz azért a környezetért, ahol él. Miután a korábbi polgármester a férjével Pestre költözött, ők vetették fel: nem gondoltam még arra, hogy ezt a munkát polgármesteri minőségben is folytassam?

A meglehetősen elfoglalt színész először arra hivatkozott, hogy a színházi évad közben nehézkes lejárnia, és a helyiek biztosan igénylik, hogy jelen legyen a polgármester. Ez szerinte most is okoz gondot, érik néha kritikák emiatt, de miután a körjegyző is úgy ítélte meg, hogy a dolog nem lehetetlen, 2006-ban sikerrel mérettette meg magát polgármesterjelöltként.

A korábbi közösségi ténykedéseit említve sorolja, hogy részt vett a falunapok szervezésében, műsorok összeállításában, 2000-ben például egyik barátjával haranglábat ácsoltak a falu központjában. Ez utóbbi folytatásaként gyűjtés kezdődött, hogy fatemplomot is építsenek, amihez a területet részben a falubeliek vagy rokonaik ajánlották fel, részben ő maga vásárolta meg a falunak, sőt ehhez egy alapítványt is létrehozott.

- Úgy tizenötmillió forint kellene, hogy tető alá hozhassuk a fatemplomot, de ha már tíz összejön, az biztos alap lenne. A leendő templom helyén egy romos pajta is állt, amit az első adományokból részben felújítottunk és tavaly pünkösdkor pajtaszínházként felavattuk - beszél az eredményekről.

A színi pályán hozzászokhatott, hogy játékát "a pályán kívülről" minősítik, akár kritizálhatják is. Mennyire fogadják el polgármesteri "alakításait" falubéli kritikusai, a magyarföldi lakosok? A kérdésre őszintén, s némi szomorúsággal válaszolja, hogy sokáig zavarta, amikor néhányan rosszhiszeműséget feltételeztek róla. Ma már tudomásul veszi, hogy mindenkinek nem lehet megfelelni. Sajnálja, hogy a kritikák a legkevésbé nyíltak, gyakran kap névtelen leveleket, de ilyenkor is megvitatja a képviselőtestület ülésén a kifogásokat.

- Rosszul esik, érzelmileg megvisel egy ilyen levél, de feldolgozom magamban. Nyilván egy vezetőnek számítania kell arra, hogy érik olyan kritikák, amikre nem számít - jegyzi meg.

- Miből van több: a kritikából vagy a dicséretből?

- Ma már nagyjából fele-fele az arányuk. Egyre többen vannak, akik látják, hogy vannak a kis faluban is kézzelfogható eredmények, amelyek elégedettséggel töltik el az embereket - feleli.

Arra a kérdésre, hogy mennyi időt tölt a falu ügyeinek intézésével, nem tud számszerű választ adni. Szerencsésnek tartja, hogy adminisztratív munkával nem sokat kell foglalkoznia, mert nagyszerű segítői vannak a körjegyzőségen. A polgármesterre inkább a pályázatfigyelés marad, hogy az önkormányzatnak vagy az alapítványnak pénzt lehessen szerezni. A falu egész éves költségvetése alig több mint ötmillió forint, amelynek nagy részét a működésre fordítják. Orvosi, iskolai hozzájárulást fizetnek belőle, és a körjegyzőség fenntartására is kell a pénz. Előre tervezetten mindig hiányos a büdzsé, nagyobb beruházásra nem is gondolhatnak, hiszen ahhoz önrészt is kellene felmutatni. A legnagyobb beruházás lenne a csatornázás, de kivárnak, mert ez nagy terheket ró a lakosságra is.

Arra panaszkodik, hogy az önkormányzati keretek nagyon szűkösek, a kistelepülések helyzete különösen nehéz. Magyarföldön például szükség lenne fizetővendég-szolgálatra, mert sokan keresik a szállást, de itt nem találnak. A falu nem tud panziót építeni, pedig az munkahelyet teremtene. Még az élelmiszerbolt működtetése is bizonytalan minden évben.

- Az uniós lehetőségek pedig inkább csak szép távoli jövőt festenek, de ez ma még megfoghatatlan - teszi hozzá.

- Volt olyan pillanat, amikor azt mondta, hogy nem vállalja tovább a polgármesterséget?

- Ezen a vidéken a kikapcsolódást, a nyugalmat kerestem, és amikor falakba ütközöm, bizony átfut agyamon a gondolat: hiányzik nekem ez a feszültség?

Amiben a színi pályán is bőven van része. Korántsem panaszként említi, hogy igencsak elfoglalt, havonta 28-30 előadáson játszik a Nemzetiben, ahol a következő évadra is szerződési ajánlatot kapott. Egy angol kooprodukciós filmet is forgat, a munkacíme Tűszúrás. A rendező amerikai, és két angol színésznő mellett ő a két magyar főszereplő egyike. Persze az MTV sorozatában, az Életképekben is folyamatosan játszik, s mindezek mellett néhány hangoskönyv elkészítésére is jutott azért ideje a zalai Magyarföld színész polgármesterének.