A MÖSZ elnöke, Gémesi György azt írta: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány ismételten az önkormányzati érdekszövetségek megkérdezése és tájékoztatás nélkül döntött az önkormányzati vezetők mindennapi munkáját érintő kérdésben. Hangsúlyozta: mindamellett, hogy politikailag is aggályos a választott önkormányzati vezetők lehallgatása, ellentétes a kormány és az önkormányzati érdekszövetségek között kötött megállapodással, valamint nagyban sérti az önkormányzatok önállósságát.
Úgy fogalmazott: "a meghozott kormányhatározat ismét bizonyítja, hogy a kormány továbbra sem kíván partnerként együttműködni a meghatározott települések vezetőivel, és tovább fokozza azok függőségét és kiszolgáltatott helyzetét".
Ódor Ferenc és Szűcs Lajos, a MÖOSZ elnöke és társelnöke vasárnapi keltezésű levelében a szabályozást a "józan etikai normákba ütköző jelenségeket lehetővé tevőnek" nevezik.
Mint írták, a MÖOSZ felháborodottan utasítja vissza azt a kormányzati intézkedést, amellyel bírósági kontroll nélküli titkosszolgálati megfigyelés alá helyezi az önkormányzatokat, közöttük is kiemelten a megyei önkormányzatokat, azok vezetőit és képviselőit.
A MÖOSZ elvárja a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az önkormányzatok önállóságát, és azt semmiféle olyan intézkedéssel ne korlátozza, amely a demokratikus alapintézmények sérelmével, illetve a kormány politikájával esetleg egyet nem értő személyek indokolatlan megfélemlítésével járhat - tartalmazza a levél.
Hozzátették: tiltakoznak "minden olyan kormányzati törekvés ellen, amely nem fér össze a hatályos törvényi szabályozással, különösen akkor, ha egyben alkotmányossági aggályokat is felvet".
Az ügy előzménye, hogy Kósa Lajos és Demeter Ervin fideszes képviselő hétfőn interpellációt intéz Szilvásy Györgyhöz, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterhez, mert szerintük egy kormányhatározat módosítása lehetőséget ad az önkormányzatok és a politikai elit megfigyelésére.
Szilvásy György múlt hét pénteken visszautasította azt a feltételezést, hogy a kormány bármilyen célból le akarná hallgatni az önkormányzatokat, illetve rajtuk keresztül a politikai elit bármely tagját és feloldotta a kifogásolt kormányhatározat titkosítását.
A miniszter tájékoztatása szerint az 1998-ban született kormányhatározat azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és cégeknek a körét tartalmazza, amelyek nemzetbiztonsági védelem alatt állnak. A határozatot legutóbb úgy módosították, hogy olyan önkormányzatok és önkormányzati intézmények is bekerültek ebbe a körbe, amelyek az uniós források kiírása, vagy felhasználása miatt támadásoknak, visszaéléseknek lehetnek kitéve.
