Halálos ítélet kiskorúként elkövetett gyilkosságért

A most 27 éves férfin kívül csak két olyan személy van a távol-keleti országban, aki siralomházba került olyan bűncselekményért, amelyet még kiskorúként, 20 éves kora előtt követett el. A legsúlyosabb büntetés, az akasztás kiszabását esetükben egy 1983-ban született legfelsőbb bírósági döntés tette lehetővé.

A kedden halálra ítélt férfi 18 évesen követte el a terhére rótt bűncselekményeket: megfojtott és megerőszakolt egy 23 éves nőt, és meggyilkolta annak 11 hónapos kislányát. A hirosimai felsőbíróság szerint a tettét előre eltervelte, mert közüzemi cég alkalmazottjának adta ki magát, hogy bejuthasson a lakásba. A bíróság "nem talált elegendő indokot arra, hogy (a vádlott) elkerülje a halálbüntetést" - idézte a tárgyalást vezető bírót az NHK japán közszolgálati televízió.

A határozat indoklásában emlékeztetett arra, hogy a legfelsőbb bíróság 2006-ban rendelte el a per újratárgyalását, mert túl enyhének tartotta a két alsóbb fokú bíróságon kiszabott ítéleteket. A bírák akkor arra alapozták az életfogytiglani szabadságvesztésről hozott döntésüket, hogy a vádlott nem előre megfontolt szándékból cselekedett.

A vádlott védői bejelentették, hogy nem tartják méltányosnak a halálos ítéletet és fellebbezést nyújtanak be.

Japán egyike azon kevés fejlett ipari országnak, ahol még mindig kiszabnak halálos ítéleteket. Az utóbbi négy hónapban 10 bűnözőt végeztek ki a halálbüntetést nyíltan pártoló Hatojama Kunio igazságügyi miniszter alatt, míg 2005-ben mindössze egy emberen hajtották végre a halálos ítéletet.

A meggyilkolt nő férje, aki korábban is a vádlott kivégzését követelte, kedden köszönetet mondott a bíróságnak "a helyes döntésért". "A kiszabott büntetés alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk afelől, hogyan hozhatunk létre egy biztonságos társadalmat" - mondta.

Az ügy újratárgyalása heves társadalmi vitát váltott ki a szigetországban, a keddi bírósági ülést a legtöbb tévéállomás egyenes adásban közvetítette. Az erőszakos bűncselekmények megugrása és az áldozatok jogait védő szervezetek hangjának felerősödése miatt általában megnőtt az igény a fiatalkorú bűnözők szigorúbb megbüntetésére és megszaporodott az akasztások száma. A kivégzések ellenzőit viszont aggasztja, hogy a szabadjára engedett érzelmek gátat vethetnek a tisztességes bírósági eljárásoknak különösen most, hogy Japánban jövőre áttérnek az esküdtbírósági rendszerre.