Kalmár Éva sinológus, műfordító az MTI-nek valóságos áttörésként jellemezte, hogy idén szinte egyszerre több kitűnő kínai szerző munkái jelentek meg magyarul, köztük a Noran kiadónál Kao Hszing-csien (Gao Xingjian) 2000-ben Nobel-díjjal elismert regénye, a Lélek-hegy, valamint a Magvetőnél az elmúlt évek legnagyobb kínai könyvsikere, a Farkastotem, amelynek szerzője Zsung Csiang (Jiang Rong). Akárcsak az előbbi két kiadó, a Kossuth, a General Press és mások is több kínai tárgyú könyvvel jelentkeztek.
Kőrössi P. József, a Noran irodalmi szerkesztője az MTI-nek kiemelte: végre sikerült a magyar olvasókhoz eljuttatniuk az 1980-as években a politikai hercehurcák elől Kína távoli vidékeire települt, később Párizsba emigrált Gao önéletrajzi elemekkel átszőtt művét, amelyet Kiss Marcell ültetett át magyar nyelvre.
Ugyancsak a modern kínai irodalomba nyújt bepillantást a Noran másik kínai tárgyú kötete: a Huszadik századi kínai novellák a Modern Dekameron sorozatban jelentek meg, és a múlt század elejétől az 1990-es évekig terjedő időszakot ívelik át. A 27 szerző között megtalálhatók ma már klasszikusnak tekintett mesterek a 20. század első feléből, de az utóbbi két évtized fiatal szerzői is, akiknek elbeszélései az ország megelőző, a "kulturális forradalomba" torkolló időszakának megpróbáltatásait is érzékeltetik, és modernebb hangon szólalnak meg. A novellákat egy kivételével kínai eredetiből fordították.
Külön időszerűsége lehet - ha nem is ezzel a céllal készült - a kiadó Ablak Tibetre című kötetének, a kortárs tibeti elbeszélők munkáit Madaras Takács Réka válogatta, fordította kínai és tibeti nyelvről.
A General Pressnél a könyvfesztiválra jelent meg az Emily Wu és a szavait lejegyző Larry Engelmann regénye, a Madártoll szélben - egy viharban elveszett gyerekkor története. Az Egyesült Államokban élő szerző műve az 1960-as években, a kulturális forradalom embertelen korszakában felnőtt lány önéletrajzi vallomása, amely megrázó betekintést nyújt Kína közelmúltjába - fogalmazott Besze Barbara, a kiadó irodalmi vezetője.
Ugyancsak a Könyvfesztiválra adta ki a General Press Ian D. Robinson Az úton egyszer meg kell halnod című tibeti útirajzát, valamint John Man A terrakotta-hadsereg című munkáját, amelyek - mint Sári László tibetológus és Kelet-kutató megjegyezte - elsősorban a nyugati ember szemszögéből láttatják barangolásaik és kutatásaik helyszínét, de könyveikből igen sokat tudhat meg az olvasó Tibetről, Kína történelmi múltjáról. Keith Laidler történelmi munkája, a Jehonala, az utolsó kínai császárné, akárcsak John Man könyve, a kiadó egyik népszerű sorozatába illeszkedik.
A Kossuth kiadó pénteki bemutatóján Kocsis András Sándor igazgató kínai tárgyú könyveik közül kiemelte a Nyitott Szemmel útikönyv-sorozat Kína-kötetét, amely mellé már a Pekingről szóló kalauzt is odatették. A nagy ázsiai ország iránt érdeklődők a 100 csoda Kínában kötettel a karosszékből is megcsodálhatják a legszebb nevezetességeket. Az elmúlt hónapokban megjelent kötetekkel teljessé vált Tőkei Ferenc akadémikus műveinek posztumusz sorozata, amellyel a világhírű sinológus munkásságát a kiadó elérhetővé tette a kínai filozófia, esztétika, kultúra, hagyomány iránt érdeklődő magyar közönségnek. A Klasszikus kínai bölcsességek kötete viszont újonnan jelent meg, látszólag egyszerű, valójában mély igazságokat feltáró tipikus keleti történeteket kap kezébe az olvasó. Ha pedig a kínai tea iránt érdeklődik, amelynek kultúrája ezredévekre nyúlik vissza, illetve többet szeretne megtudni a hagyományos kínai orvoslásról, akkor kínai szerzők műveiből tájékozódhat magyarul.
A kiadók egy része a kínai neveket a pinjin, vagyis a kínai írásjegyek latin betűs, kínai rendszerű fonetikus átírása szerint szerepelteti a kötetekben, míg mások a magyar akadémiai fonetikus átírást használják.
Salát Gergely sinológus, az ELTE Konfuciusz Intézete Modern Kína-kutatási Központjának vezetője a négy vak bölcsről és az elefántról szóló történettel érzékeltette egy kiadói-olvasói találkozón azt, mennyire bonyolult megismerni-ismertetni Kínát. Az első bölcs az elefánt lábát körültapogatva hatalmas oszlophoz, a második ormányát érintve tömlőhöz, a harmadik a farkát megtapasztalva kötélhez, a negyedik a hátát simítva hegyhez hasonlítja. Milyen tehát a kínai elefánt? Egyre könnyebb lesz a "vak bölcs", vagyis a közönség dolga: sokfelől tapogathatja körül.
